A demencia az egyik legelterjedtebb egészségügyi kockázat, és az elkövetkező 30 évben várhatóan a triplájára, 150 millióra emelkedik majd a diagnosztizált esetek száma, ezért különösen fontos feltárni, hogy milyen környezeti hatások lehetnek felelősek a kialakulásáért – mondta Jacques Wels, a University College London szociológusa egy friss kutatás eredményeiről kiadott közleményben .

Bár a demenciát sok minden okozhatja az Alzheimer-kórtól a sztrókon át a májbetegségekig, a kutatásból kiderült, hogy van egy olyan hétköznapi állapot, ami szintén megnöveli a kockázatát: a szegénység.

A kutatók 2800 önkéntes adatait vizsgálták a világ egyik legrégebb óta zajló longitudinális kutatásából, majd összevetették őket a résztvevők agyáról készült felvételekkel és a saját bevallásuk szerinti anyagi helyzetükkel.

A kutatásban kifejezetten a 26 és 53 éves kor közötti anyagi nehézségekre koncentráltak, illetve arra a 470 résztvevőre, akiknek az agyáról felvétel készült 70 éves koruk után.

Örök, mint a nyomorúság Mint kiderült, a szegénység rossz, de még rosszabb, ha tartós.

Wels szerint az eddigi kutatások többnyire csak a nélkülözés tényét rögzítették, az időtartamát nem, pedig úgy tűnik, hogy ebben rejlik a legnagyobb egészségügyi kockázat.

Azok, akik hosszú időn keresztül éltek nehéz anyagi körülmények között, rosszabbul teljesítettek a memóriateszteken idősebb korukban, a felvételek tanúsága szerint pedig nagyobb mértékben csökkent az agyméretük is.

A legrosszabb helyzetben a hosszú időn keresztül nélkülöző férfiak voltak, de még náluk is rosszabbul jártak azok, akik emellett még az APOE-ε4 génvariánst is hordozták, ami jelentősen megnöveli az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.

Praveetha Patalay pszichológus, a tanulmány egyik társszerzője szerint a kutatás rámutat, hogy a szegénység egyúttal súlyos egészségügyi kockázatot is jelent, ami azt is jelenti, hogy a visszaszorításával nemcsak az emberek szociális helyzetén, hanem a mentális egészségén is javítani lehetne. ]]>