Komor a szombat reggel a székesfehérvári vasútállomáson.

Hűvös szél csapkodja arcunkba a szürke égből szemerkélő esőt.

Nem valami kellemes, de azzal vigasztalom magam, hogy valószínűleg még mindig jobb a helyzet, mint 1956-57 telén lehetett.

Nekem ráadásul lőtt sebek sincsenek a lábaimon.

Utóbbi nem véletlenül jut eszembe: pár nappal korábban a tenyeremben tartottam azt az eldeformálódott fémdarabot, amit egy magyar férfi az izomszöveteiben hordozott életre szóló emlékként az 1956-os forradalomról.

A pályaudvaron Alexandria Kasza-Martinra , az öccsére, Aaronra , illetve Alexandria férjére Paulra és Aaron barátnőjére Lisára várok, hogy egy rövid szakaszon csatlakozzam „Freedom Walk” nevű nyolcnapos, több mint kétszáz kilométeres túrájuk kezdőszakaszához.

Kőrös Gábor / 24.hu Kőrös Gábor / 24.hu A kezdeményezés célja kettős: Alexandria és Aaron az osztrák határig tartó gyaloglással tisztelegnek elhunyt nagyszüleik, Tamási Mária és Kasza Gyula emléke előtt, akik az 1956-os forradalom után menekültek el Magyarországról.

Másrészt adományokat gyűjtenek a Nemzetközi Vöröskeresztnek, annak a karitatív szervezetnek amelyik a legtöbbet segített annak idején a magyar menekültek százezrei között a nagyszüleinek is, és amelyik azóta is töretlenül segíti azokat, akik a hazájuk elhagyására kényszerülnek.

Emlékek az asztalon Bár a túra teljes hosszán csak a fiatal négyes megy végig, több szakaszon csatlakoznak hozzájuk barátok és családtagok, így Tamási Mária és Kasza Gyula egyetlen gyermeke, Alexandria és Aaron édesanyja, Kasza Mária is.

Graham , a férje – vagyis a menetelő testvérek édesapja, akinek egészségi állapota nem engedi a hosszas gyaloglást – egy minibusszal segíti a túrázókat.

Szállítja csomagjaikat, odavisz nekik bármit, amire szükségük lehet.

A családdal néhány nappal a túra kezdete előtt találkoztam egy budapesti belvárosi lakásban, hogy nyugodtabb körülmények között hallgathassam meg a nagyszülők történetét, és nézhessem meg az emlékeiket, mint később, a séta közben.

Ahogy megkapom a címet, arra gondolok, hogy egy Airbnb-t vettek ki, de hamar kiderül, hogy saját ingatlan.

Amikor a felesége meghalt, Kasza Gyula eladta londoni otthonát, hogy lakást vehessen Budapesten, ahol majd eltöltheti a hátralévő éveit, az egészsége azonban nem engedte, hogy hosszabb időre eltávolodjon a brit egészségügyi rendszertől.

The post Hátborzongató érzés kézben tartani az ólomdarabkát, amivel egy szovjet katona lőtt meg egy magyar forradalmárt first appeared on 24.hu .