Tajvanon is kiemelt helyen szerepeltek a hírekben a magyarországi választások, ami miatt a befektetők érdeklődése is felélénkült – mondta az Átlátszónak Eliott Wang, a budapesti Tajpej Képviseleti Iroda (Tajvan, hivatalos nevén a Kínai Köztársaság magyarországi képviselete) vezetője.

Bár Magyarország egykor Tajvan legfontosabb partnere volt a régióban, az elmúlt években a környező országok előrébb léptek a gazdasági együttműködésben, különösen az AI-boomot kiszolgáló chipiparban.

A tajvani külképviselet vezetője a sziget demokratikus átmenetéről, a Kína jelentette katonai és diplomáciai fenyegetésről, valamint az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatokról is beszélt.

Eliott Wang a tajpeji Képviseleti Iroda képviselője Magyarországon. 1998 óta dolgozik a diplomáciai szolgálatban; korábbi munkája során elsősorban az észak-amerikai ügyekkel, a diplomáciai képzéssel és a közdiplomáciával foglalkozott.

Korábban Washington DC-ben, Brüsszelben és Atlantában is szolgált.

Képzési programokon vett részt az Oxfordi Egyetemen, a Harvard Kennedy Schoolban és Tajvan Nemzeti Közszolgálati Akadémiáján.

Átlátszó: Kevesen tudják, hogy a budapesti Tajpej Képviseleti Iroda ( Tajvan rendezetlen státusza miatt a tajvani képviseletek a „nagykövetség” helyett ezt a megnevezést használják – a szerk. ) nem csupán Magyarországon látja el feladatait, hanem a régió több országát is lefedi.

Hogyan lett Magyarország ilyen kiemelkedő partner a tajvani kormányok számára?

Eliott Wang: Magyarország különleges helyet foglal el Tajvan közép- és kelet-európai kapcsolataiban.

A rendszerváltás után Magyarország volt az első, korábban a keleti blokkhoz tartozó állam, amely kapcsolatokat létesített Tajvannal.

Az ezt követő időszakban Magyarország a tajvani befektetők számára az ötödik legnagyobb európai piaccá vált.

A befektetések növekedése azonban röviddel a COVID-járvány kitörése előtt megtorpant.

Eközben Magyarország szomszédai, különösen a V4-országok, az elmúlt években jelentősen felerősítették gazdasági kapcsolataikat Tajvannal.

Reméljük, hogy az 1956-os forradalom idei 70. évfordulója jó alkalmat nyújt a kapcsolatok felélénkítésére.

Kevesen tudják, hogy 1956-ban a tajvani kormány is küldött segélyt a magyar menekülteknek, és Tajvanon társadalmi mozgalom indult a segélyek gyűjtésére és Magyarország támogatására.

Idén a tajpeji magyar képviselettel és magyar civil szervezetekkel közösen készülünk megemlékezésekkel és kiállításokkal, hogy felidézzük ezeket az eseményeket is.

A Magyarországgal szomszédos országoknak milyen a kapcsolatuk Tajvannal?

A tajvani befektetők és állami szervezetek rengeteg lehetőséget látnak a közép-kelet-európai régióban, a visegrádi régió más országaiban a COVID óta jelentős befektetéseket és együttműködéseket hoztak tető alá.

Csehországban félvezető-kutatóközpontot hoztak létre, míg Tajvan és Lengyelország közösen dolgozik egy lengyelországi tudományos park megépítésén.

Ezeknek az együttműködési kezdeményezéseknek a célja, hogy Németországot, Lengyelországot és a Csehországot a félvezetőipari ellátási lánc „aranyháromszögévé” egyesítsék.

A mesterséges intelligencia (AI) fellendülése miatt a tajvani félvezetőipar szerepe egyre fontosabbá válik Európában.

A félvezetők iránti kereslet növekedésével Tajvan chipgyártása is átalakulóban van.

A korábbi üzleti modell arra épült, hogy Ázsiában gyártották a chipeket, majd azokat az Egyesült Államokba és Nyugat-Európába exportálták, de ez a modell egyre kevésbé fenntartható.

Sok esetben gazdaságosabbá vált a gyártást közelebb hozni a felvevő piacokhoz, ezért a tajvani félvezetőipari beruházások az Egyesült Államokban és olyan EU-országokban is megjelennek, mint Németországban, Hollandiában és Olaszországban.

Magyarország lehet a következő a sorban, mivel a Foxconnnak nagy esélye van arra, hogy az AI-szerverek gyártásával bevétel tekintetében a harmadik legnagyobb vállalattá váljon Magyarországon, közvetlenül a MOL és az MVM után.

Mi változott a magyarországi választások óta, és mit vár az új kormánytól?

Kétoldalú kapcsolataink alapjai már megvannak; például az elmúlt években szoros kapcsolatokat alakítottunk ki önkormányzatokkal, és együttműködünk nonprofit szervezetekkel és oktatási intézményekkel is.

Az emberek közötti kapcsolatok gyakoriak és szorosak, hiszen rengeteg házasság, diákcsere és kulturális csereprogram zajlik a két ország között.

Tajvanon a választások óta észrevehetően megnőtt az érdeklődés Magyarország iránt.

A választások ott is kiemelt helyen szerepeltek a hírekben, és sokan kíváncsiak arra, hogyan változott a közhangulat, és mit fog tenni az új kormány.

A befektetők szeretnének többet megtudni a magyar piac által az új korszakban kínált lehetőségekről.

Most megnyílt a lehetőség a gazdasági kapcsolatok elmélyítésére.

Milyen területeken sikerült az elmúlt 16 évben is fenntartani az együttműködést Magyarországgal?

Alapvetően a korábban elindított programjaink nem szűntek meg.

Ide tartoznak például az ösztöndíjprogramok.

Magyarországon a Stipendium Hungaricum kínál lehetőségeket a tajvani hallgatók számára, Tajvanon pedig különböző minisztériumok is működtetnek saját ösztöndíjprogramokat, amelyek magyar állampolgárok számára is elérhetők.

A Magyarországon működő tajvani vállalatok is továbbra is hozzájárultak a gazdasághoz.

Idén a Foxconn komáromi gyára minden eddiginél több megrendelést kap, és ennek az egyetlen gyárnak a részesedése a magyar exportnövekedésből már meghaladta az egész akkumulátoriparét.

Tajvanon évtizedeken át egypárti rezsim működött, a demokratikus átalakulás a 80-as és 90-es évek fordulóján történt, nagyjából ugyanakkor, mint Magyarországon.

Ma a tajvani demokrácia stabilitását, a szabadságjogok állapotát a legtöbb nemzetközi megfigyelő magasra értékeli.

Mi lehetett a sikeres átmenet oka?

Tajvan demokratikus átmenete egy több évtizedet átívelő, fokozatos folyamat eredménye volt.

A folyamat a sajtó- és az egyesülési szabadságra vonatkozó korlátozások feloldásával kezdődött, majd az ellenzéki pártok legalizálása következett.

Amikor a korábbi kormánypárt 2000-ben először veszítette el a hatalmat, a tajvani társadalomban már széles körű konszenzus alakult ki arról, hogy a választási eredményeket tiszteletben kell tartani, és a politikai hatalom átadásának békésen kell történnie.

Tajvan jelenleg erős demokrácia, nincs társadalmi támogatottsága annak, hogy visszatérjünk a diktatúra időszakához.

A választások után valószínűleg teljesen új politikai és választási rendszer alakul ki, már elindult az ötletelés, találgatás, hogy milyen rendszer lenne ideális.

Vannak-e olyan pozitív példák a tajvani politikai rendszerben, amit érdemes lehet tanulmányozni?

A tajvani választási rendszer egyik legfontosabb jellemzője az egyszerűsége és átláthatósága.

A választások eredményét alapvetően egyszerű többségi rendszer alapján döntik el.

Mivel Tajvanon alapvetően két nagy párt verseng egymással, mindkét oldal rendszeresen előválasztásokat tart.

Emiatt a végső választáson általában két olyan jelölt vesz részt, akik már bizonyították, hogy jelentős támogatottsággal rendelkeznek.

Ezen felül a tajvani politikai rendszer általában kevésbé centralizált, és a városi és falusi önkormányzatok nagyfokú autonómiával rendelkeznek, többek között pénzügyi kérdésekben is.

Természetesen Tajvanon is vannak viták a központi kormány és a helyi önkormányzatok között, főként az állami költségvetés elosztásával kapcsolatban, de úgy gondolom, hogy ez minden demokratikus országban gyakori probléma.

Az előző magyar kormány „keleti nyitása” régre vezethető vissza, ám az elmúlt években – ahogy konfliktusosabbá vált az amerikai-európai viszony –, más EU-s országokban is felvetették, hogy az EU-nak érdemes lenne Kínával szorosabb gazdasági együttműködést kialakítania.

Valóban láthatók ilyen mozgások?

Valójában egyes országok korábban inkább partnerként tekintettek Kínára, mint manapság.

Most azonban számukra is világossá vált, hogy a Tajvani-szoros biztonsága az egész világ kereskedelmét és stabilitását érinti.

Ennek megfelelően az európai országok jelenléte is megnőtt a régióban.

Például Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Hollandia hadihajókat küldött a Tajvani-szoroshoz a szabad hajózás biztosítására.

Júliusban lépett hatályba Kína úgynevezett „etnikai egységről szóló törvénye”; e törvény egyik rendelkezése lehetővé teszi a kínai hatóságok számára, hogy akár külföldön is fellépjenek a rezsim kritikusai ellen – ezt a fejleményt az európai országok is rendkívül aggasztónak tartják, mivel alkalmazása nemcsak az emberi jogok, hanem a nemzeti szuverenitás súlyos megsértését is jelentené.

Beszéljünk egy kicsit Tajvan biztonsági helyzetéről.

Donald Trump újraválasztása óta a magyar közbeszédben gyakran jelenik meg az az aggodalom, hogy kínai agresszió esetén az Egyesült Államok magára hagyná a szigetet, vagy kész lenne valamilyen üzletet kötni Kínával a tajvaniak rovására.

Ön szerint az elmúlt években valóban bizonytalanabbá vált Tajvan helyzete?

Az amerikai–tajvani kapcsolat egyedülálló és történelmi jelentőségű.

Ennek egyik alapja a „Tajvanról szóló törvény” (Taiwan Relations Act), amely egy nagyon különleges helyzetet teremt azzal, hogy egy amerikai belföldi törvény kimondja: az amerikai kormány feladatai közé tartozik Tajvan védelmi képességeinek fenntartása és a Tajvani-szoroson átívelő béke biztosítása.

Ezért Tajvan az amerikai Kongresszusban és a kormányban egyaránt határozott támogatást élvez mindkét politikai tábor részéről.

Ez a hosszú távú partnerség sziklaszilárdnak nevezhető.

Tajvanon az emberek bíznak abban, hogy a jó amerikai kapcsolatok a jövőben is fennmaradnak.

Ráadásul az együttműködés nem korlátozódik a katonai kérdésekre.

A kereskedelmi és ipari kapcsolatok is egyre szorosabbá válnak, amint azt láthatjuk abból is, hogy a TSMC folyamatosan bővíti félvezetőgyárát és települését Arizonában.

Tajvan azonban nem akar kizárólag az amerikai támogatásra támaszkodni.

Tajvan saját önvédelmi képességeit is erősíti, amelyben a tengeralattjárók, a vadászgépek és a rakétarendszerek alapvető szerepet játszanak.

A régióban más országok is növelik katonai kiadásaikat, köztük a Fülöp-szigetek és Japán.

Japán emellett egyre szorosabb katonai együttműködést alakít ki a Dél-Kínai-tenger országaival.

Hogyan érinti Tajvant ez a felkészülés?

Kína politikai és katonai terjeszkedése nemcsak Tajvanra, hanem a szomszédos országokra is fenyegetést jelent.

Kína a Tajvani-szorosra, a Dél-kínai-tengerre és a Kelet-kínai-tengerre vonatkozóan is támaszt területi igényeket, ami komoly aggodalmakat vált ki Kelet-Ázsián kívüli országokban is, mivel a globális kereskedelem több mint 50%-a halad át évente ezeken a nyílt tengereken.

Ez a fő oka annak, hogy ezek az országok egyre inkább az együttműködésre törekednek.

Ez pedig közelebb hozta őket Tajvanhoz is, Tajvan stratégiai helyzete és Kínával kapcsolatos mélyreható ismeretei miatt.

Tapasztalták-e, hogy a kínai diplomácia nyomást gyakorolt a képviseletre vagy magyar politikusokra azért, hogy akadályozzák a kétoldalú kapcsolatokat?

Kína minden fronton nyomást próbál gyakorolni Tajvanra, valamint azokra az országokra is, amelyek Tajvannal együttműködnek.

Ez világszerte bevett gyakorlat, és meglepő lenne, ha lenne bármilyen kivétel.

Ugyanakkor egyre több ország erősíti az együttműködését Tajvannal, köszönhetően stratégiai elhelyezkedésünknek az Indiai-csendes-óceáni térség szívében, a globális kereskedelemben és a technológiai fejlődésben betöltött nélkülözhetetlen szerepünknek, valamint a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság iránti közös elkötelezettségünknek.

Kérdezett: Zubor Zalán Címlapkép: Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda Source