Tüntetések és ellentüntetések robbantak ki a Tokiótól délre fekvő Fudzsisavában, miután kiderült, hogy a tengerparti városban megépülhet az első mecset – írja a BBC .

A mecset helyén egyelőre csak egy füves telek van, a terv azonban már így is komoly ellenállást váltott ki.

Az év elején több ezren tüntettek a helyi vasútállomásnál az építkezés ellen.

Egyesek azt kifogásolták, hogy a mecset nagyobb lenne a közeli sintó szentélynél, amit tiszteletlenségnek tartanak, mások általánosabban a muszlim közösség egyre láthatóbb jelenléte miatt aggódnak. „Aggaszt, hogyan változtathatja meg a közösségünket” – mondta a BBC-nek Noriko Izumizava helyi lakos.

Hozzátette, hogy személyesen még soha nem volt rossz tapasztalata muszlim szomszéddal. „Az igazság az, hogy talán csak az ismeretlentől félek” – fogalmazott.

A vita a közösségi médiában is elmérgesedett.

Helyi beszámolók szerint mecseteket sértő telefonhívásokkal és e-mailekkel árasztottak el, az interneten pedig hamis állítások és muszlimellenes bejegyzések terjedtek.

A gyűlöletkeltésre válaszul civil szervezetek ellentüntetéseket tartottak.

A helyiek véleménye ugyanakkor korántsem egységes.

A tervezett mecsettel szemközt működő kávézó vezetője, Hiroki Szuzuka szerint mindenekelőtt párbeszédre lenne szükség.

Azt mondta, nem ellenzi az építkezést, de határozott támogatójának sem tartja magát.

Szerinte első lépésként a helyieknek többet kellene megtudniuk az iszlámról, valamint a városban élő muszlimok értékeiről és nézőpontjairól.

A Japánban évtizedek óta élő muszlimok közül többen arról számoltak be, hogy az utóbbi években romlott velük szemben a közhangulat.

A Srí Lankáról érkezett Mohamed Mohideen 39 éve él Oszakában, és azt mondta, korábban jóval kevesebb ellenséges megjegyzéssel találkozott, ma már rendszeresen olvas olyan hozzászólásokat, amelyekben a muszlimokat az ország elhagyására szólítják fel.

Mohideen ugyanakkor úgy látja, a muszlim közösségnek is többet kellett volna tennie azért, hogy kapcsolatot építsen a japán társadalommal, és megmutassa, kik a tagjai.

Egy másik közösségi vezető, a Pakisztánból érkezett Shakeel Mohamed szerint a beilleszkedés alapja a helyi szabályok következetes betartása, a megfelelő hulladékválogatástól a parkolási előírások tiszteletben tartásáig.

A konfliktus hátterében Japán súlyos demográfiai problémái állnak.

Az ország népessége gyorsan csökken és öregszik, miközben egyre több ágazatban nincs elegendő munkaerő.

Bár a bevándorlás továbbra is politikailag érzékeny kérdés, a külföldi munkavállalók száma folyamatosan növekszik.

Egy becslés szerint a Japánban élő muszlimok száma 2019 és 2024 között 230 ezerről 420 ezerre emelkedett.

A külföldi lakosok száma 2025-ben meghaladta a négymilliót, közülük 2,57 millióan dolgoztak az országban.

Ugyanebben az évben Japán teljes népessége közel egymillió fővel csökkent.

A japán kormány ennek ellenére továbbra is kerüli, hogy bevándorlóországként beszéljen Japánról, és elsősorban ideiglenes tartózkodást lehetővé tevő vízumprogramokat működtet.

Emellett szigorítaná a jogcím nélkül az országban maradó külföldiek ellenőrzését, növelné a bevándorlási hatóság létszámát, és felmerült a külföldi lakosok számának korlátozása is. ]]>