Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala körül kialakult botrányról tárgyal november 9-én, hétfőn reggel nyolc órától az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

Apáti István, a testület Mi Hazánk-os elnöke pénteki Facebook-bejegyzésében közölte, nyílt ülést hívott össze, amelyen az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára vezetőinek is meg kell jelenniük.

A bizottság egyetlen napirendi pontja a november 4-én közzétett ügynökaktákkal kapcsolatban felmerült aggályok és ellentmondások tisztázása lesz.

Beismerés a Tisza-frakció bojkotja A Magyar nemzet interjút kért a témában Apáti Istvántól.

A bizottság elnöke arra a kérdésre, hogy miért bojkottálja a Tisza frakció a bizottság ülését, azt felelte, "ha a kormánypárti képviselők nem vesznek részt az ülésen akkor az annak a beismerése, hogy nem informatikai hiba történt, hanem szándékos magatartás eredménye volt, hogy legalább 164 ártatlan, sőt sértett magyar embert elkövetőként tüntettek fel".

Azzal folytatta, “a bizottságnak kötelessége, hogy ebben a különleges helyzetben soron kívül tájékoztatást kérjen” Apáti elmondta, elsősorban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vezetőitől kíván alapos tájékoztatást kapni, mivel az intézmény a legilletékesebb az ügyben.

A politikus úgy látja, az eddigi információk szakmai és politikai hibákra egyaránt utalnak.

Kiemelte, az állampárti titkosszolgálati múlt feltárását a téma rendkívüli érzékenysége miatt körültekintően, szakszerűen kellett volna végrehajtani.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az együttműködőként nyilvántartott emberek közül sokan zsarolás, kényszer vagy fenyegetés hatására kerültek kapcsolatba az állambiztonsággal.

Álláspontja szerint a közzététel előtt személyenként kellett volna tisztázni, pontosan mi történt.

Apáti a lapnak úgy fogalmazott: Magyar Péter és a Tisza Párt a szakszerűtlen, kapkodó eljárással sok esetben a kommunista hatalom által korábban megnyomorított emberekbe rúgott bele.

A megfigyelteket együttműködőként feltüntetni a nyilvánosság előtt nem hiba, hanem bűn!” – jelentette ki.

A tartótisztek 1990 után pályáját is nyilvánosságra kell hozni A bizottság elnöke szerint a rendszer működésének megértéséhez a tartótisztek és a szigorúan titkos tisztek kilétét, beosztását, feladatait, valamint 1990 utáni életpályáját is nyilvánosságra kell hozni.

Úgy véli, ebből az is kiderülhetne, kik dolgoztak az 1990-es években véleményformálóként a Magyar Televízióban azok közül, akik korábban az ÁVH vagy a III/III-as állambiztonsági szervezet hivatásos állományához tartoztak - idézte a Magyar Nemzet. (Magyar Nemzet)