Az Orbán–Szijjártó-időszak hangulatát idéző üzengetés kezdődött az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha és Magyar Péter között az X-en.

Viszonylag gyorsan jutott el a magyar miniszterelnök a nyílt kommunikációs összefeszülésig Ukrajnával, de mindez nem a semmiből jött. „Úgy tűnik, hogy bár Orbán Viktor nincs jelen, akadályozó és elszigetelő politikája továbbra is virágzik”.

Egyebek között ezt szűrte le az ukrán külügyminiszter Magyar Péter hétfői parlamenti megszólalásából.

A miniszterelnök az Országházban sok egyéb között tért ki Ukrajnára is, mégpedig a Zelenszkij által bejelentett Kárpáti Nyolcak, az új formátum szeptember 18-i csúcstalálkozója, és az ott elfogadott, egy magyarországi energiatárolóról szóló memorandumot miatt.

Ez utóbbi miatt reagált hevesen Magyar, miután az ellenzék napirendre hozta az ukrán határhoz közelre tervezett, ukrán olajat és gázt tároló létesítményt.

Sorrendben: Zelenszkij múlt pénteken jelentette be az új együttműködési formát, a Kárpáti Nyolcak (Carpathian Eight, C8) létrehozását.

Ebben az ukrán elnök bejelentése szerint Ukrajna mellett hét európai ország (Románia, Szerbia, Lengyelország, Szlovákia, Ausztria, Csehország és Magyarország, valamint valamilyen formában az Európai Unió vesz részt, hogy kialakítsanak a régióban egy közös befektetési térséget, ennek része a biztonság- és az energiapolitika összehangolása.

A múlt pénteki csúcstalálkozón vegyes szinten képviselték magukat az országok: ott volt a szerb és a román elnök, valamint a lengyel miniszterelnök, Csehország és Ausztria viszont csak parlamenti politikust küldött.

A Külügyminisztérium Telexnek küldött válasza szerint magyar részről az eseményt a helyszínen a kijevi nagykövetség vezetője, Ceglédi Ádám ideiglenes ügyvivő követte figyelemmel.

A csúcstalálkozón született egy memorandum arról, hogy a Mol és az ukrán gáz- és olajipari vállalat, a Naftohaz nekilát egy többéves előkészítő munkának az ukrán szénhidrogének magyarországi tárolásáról. „Az üzemanyag-ellátási infrastruktúránk elleni folyamatos orosz támadások miatt az egész piac stabilitását szolgálja az ellátási útvonalak diverzifikálása és további tárolókapacitások kiépítése a támadások által nem sújtott területeken kívül.

A közös projekt megvalósítása hosszú távon nemcsak az ukrán fogyasztók számára biztosítja az üzemanyag-ellátás megbízhatóságát, hanem elősegíti az Ukrajna és Magyarország között a határon átnyúló energetikai infrastruktúra kölcsönösen előnyös fejlesztését is” – ezt Szerhij Fedorenko, a Naftohaz ügyvivő igazgatója írta a Mollal aláírt dokumentumról, amiről az MTI is hírt adott.

A Fidesz gyorsan reagált is a témára, Hortay Olivér, az ellenzéki párt egyik friss igazolása a Magyar Nemzetnek azt mondta : „az új beruházás célkeresztet rajzol Magyarországra.

Az elmúlt hónapok arról szóltak, hogy Oroszország és Ukrajna is az ellenséges fél energetikai infrastruktúrája ellen célzott támadásokat hajtott végre.

Éppen ezen a hétvégén is Ukrajna a moszkvai olajfinomítót támadta drónokkal, de az ukrán infrastruktúrát is rengeteg orosz támadás éri.

Az, hogy Magyarországon dedikáltan Ukrajna ellátásához szükséges létesítmény épül, jelentősen megnöveli a geopolitikai veszélyeket”.

Így jutottunk el Magyar hétfői parlamenti felszólalásához, és az Ukrajnát érintő részhez, miután Rétvári Bence azt kérte számon a miniszterelnökön, hogy erről miért nem tudhattak az emberek, miért titkolózott a kormány, és miért vállalnak ilyen nagy kockázatot egy olyan helyzetben, amikor a háborúban első számú célpontok lettek az energetikai létesítmények.

A kormányfő előbb azt közölte, hogy Magyarország kapott ugyan meghívást a Kárpáti Nyolcak együttműködésbe, de nem csatlakozott végül a kezdeményezéshez, jó okból, amit viszont nem árult el, hogy pontos mi is.

Állítása szerint a gáztárolóról a Mol még az előző kormány idején kezdett tárgyalni az ukránokkal, erről a mostani kormányt nem tájékoztatták.

A Mol nem kapott felhatalmazást a múlt pénteki memorandum aláírására a kormány részéről - állítja Magyar, aki közölte azt is, hogy miután az ügy nyilvánosságra került, telefonon hosszan beszélt a Mol-vezér Hernádi Zsolttal.

Vele is közölte, hogy amíg Tisza-kormány van, nem fog megépülni sehol Magyarországon az ukránoknak olajtároló, senkinek sem kell félnie.

Felolvasta azt az sms-t is, amit a beszélgetésük után küldött Hernádinak: „Teljességgel elfogadhatatlan az az eljárás, amit a Mol művelt, és mostantól elvárom, hogy a Mol úgy bánjon az állammal, mint egy 25 százalékos tulajdonossal.” A Mol maga közleményt adott ki, eszerint a cég Magyarországon EU-s és EU-n kívüli ország stratégiai készleteinek egy részét tárolja.

A Naftogazzal kötött szándéknyilatkozat ebben a nemzetközi együttműködési keretbe illeszkedik.

Ez a folyamat akár több évet is igénybe vehet. „Az út legelején tartunk, arról állapodtunk meg ukrán partnerünkkel, hogy érdemes elgondolkodni ezen, hiszen van potenciál a két ország energetikai együttműködésében” - írták.

A technikai feltételeket, a pénzügyi lehetőségeket vizsgálják és feltérképezik, hogy milyen környezetvédelmi, biztonsági és hatósági előírásokat kell követni, ez a folyamat akár több évet is igénybe vehet.

A Mol szerint a jelen stádiumban ezért nem volt szükség arra, hogy a cég a magyar kormányzatot is bevonja az előkészítő munkálatokba.

Amint elindul az érdemi vizsgálat, minden szükséges egyeztetést lefolytatnak a hazai hatóságokkal és döntéshozókkal - írják.

És akkor jött az ukrán külügyminiszter Egy ilyen, a kedélyeket felkorbácsoló nap végén posztolta ki az ukrán külügyminiszter, hogy Orbán Viktor úgy távozott, hogy az akadályozásra és elszigetelődésre épülő politikája tovább virágzik. „Meglepőnek tartjuk a magyar miniszterelnök Ukrajnával szemben tett, szükségtelenül konfrontatív kijelentését” – kezdte X-posztját.

Szibiha szerint a Kárpáti Nyolcak kezdeményezés célja a régió fejlesztése, a magyar kormány „kategorikus elutasításának okai” pedig „továbbra is ismeretlenek”.

Az ukrán külügyminiszter szerint „az „orbánizmus” a múltban sem hozott jót sem Magyarországnak, sem a tágabb régiónak – és „a jövőben sem fog senkinek jót tenni.” Hozzátette, a nyilatkozatok ellenére továbbra is nyitottak a pragmatikus, tiszteleten alapuló együttműködésre Magyarországgal.

Magyar diplomáciai kommenttel jelentkezett Magyar ezt nem hagyta annyiban, és beiktatta a hétfő késő esti kommentelős táncrendjébe az ukrán külügyminisztert is. „Segítek nektek.

Teljesen elfogadhatatlan azt állítani, hogy egy szuverén ország egy nemzetközi együttműködés tagja, anélkül, hogy az érintett országgal előzetesen egyeztettek volna.” Aztán példát is hozott arra, hogy jobban érthető legyen a helyzet: „Szia, a szomszéd faluban létrehoztunk egy focicsapatot.

Nem ismerjük egymást, de te is benne vagy, és neked kell hoznod a labdát.” A nyers beszélgetésbe gyorsan megérkezett Orbán Anita is, aki visszafogottabban, de szintén azt írta, hogy Magyarország nem csatlakozott egy a C8-akhoz, és felhívta a figyelmet arra is, hogy nemzetközi energetikai együttműködés nem valósulhat meg a magyar kormány részvétele nélkül.

Aztán kitért a Szibiha orbánozására is: „Hivatalba lépése óta az új magyar kormány számos gesztust tett Ukrajna felé.

Ezért nem vonható párhuzam a jelenlegi kormány politikája és a Viktor Orbán által folytatott obstrukciós politika között.” A váratlan fideszes fordulat Az éjszakai, gyors lefolyású odaszólogatásnak aztán lett egy váratlan fejleménye keddre.

Fideszes és KDNP-s politikusok kezdtek azon aggódni, hogy milyen hangot ütött meg Magyar az ukrán külügyminiszterrel szemben.

A Parlamentben például felállt Juhász Hajnalka, és Magyar Péternek címezve a szavait azt mondta: „Ami éjszaka történt olyan diplomáciai következményekkel is járhat, amit egyelőre nem tudunk megbecsülni.

Mi vagyunk az az ország, amelyik nagyjából két héten belül összeveszett Oroszországgal és Ukrajnával is.

Kiutasították az orosz diplomatákat, most pedig éjszaka ön minősíthetetlen stílusban válaszolt az ukrán külügyminiszernek.” Meglepő fordulat azok után, ahogy az Orbán-kormány fő ellenségéve tette az orosz által megtámadott Ukrajnát, a kékplakátok állandó szereplője volt az ukrán elnök, akinek a kedvéért az ő bábja, Magyar Péter majd megsanyargatja a magyarokat, hogy pénzt küldjön a háborúba, és magyar férfiak mennek a frontra (mint azt Juhász Hajnalka is terjesztette ).

Juhász gyorsan elfelejtette azt is, hogy milyen üzenetváltások mentek a kormányváltás előtt az X-en az ukrán és a magyar külügyminiszter között.

Magyar ezt a magas labdát le is ütötte a válaszában.

Szerint Juhász Hajnalkának meglepő lehet, hogy „egy szuverén ország kormányához méltóan cselekszik és kiáll a magyar érdek mellett, és hogyha adott esetben külföldi országok, lettlégyen az Ukrajna vagy Oroszország vagy éppen más országok valótlan dolgokat állítanak, akkor ezt a magyar miniszterelnök szóvá teszi”. „Meglepő önnek, hogy tényleg egy szuverén ország külpolitikája folyik, gondolom sajnálja, hogy már nem járnak ki-be orosz hackerek a külügyminisztériumba, hogy nem haverok, tesókák kapnak diplomata útlevelet, vagy éppen oligarchák, akik közül most előzetesben vannak.” Nem az első összezördülés A magyar-ukrán viszony valóban nem lett a legharmonikusabb a kormányváltás után, pedig Magyar 2024-ben vitt segélyszállítmányt Kijevbe.

Magyar a kampányban - vagy teljes meggyőződéséből vagy azért is, hogy az őt Zelenszkij bábjaként beállító fideszes propagandát leverje magáról - rendre közölte, hogy jó viszonyra törekszik Ukrajnával, de nem támogatja a gyorsított EU-s csatlakozását, nem fog fegyvereket szállítani, és az ország területen sem enged áthaladni fegyverszállítmányokat.

És persze magyar katonák sem mennek a frontra.

Ugyanakkor követelte a magyar kisebbségek jogainak a helyreállítását.

Ezt a Gazeta Wyborczának 2025 augusztus közepén megjelent interjúban foglalta össze legkerekebben (a magyar fordítása itt található ).

GW: Magyarország támogatni fogja Kijevet, ha a TISZA kerül hatalomra?

Ebben a kérdésben vannak különbségek Magyarország és Lengyelország között.

Ukrajnában jelentős magyar kisebbség él.

Ezért ez érzékeny kérdés Magyarországon.

Tavaly Kijevben jártam, és meglátogattam egy lebombázott gyermekkórházat.

Én voltam az első európai parlamenti képviselő, aki humanitárius segéllyel érkezett oda.

Kárpátalján is jártam, és beszéltem a magyar kisebbséggel a háború miatt felmerülő nehézségeikről.

Azt javasoltam Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy közösen látogassuk meg a magyar kisebbséget, és tekintsük ezt közös nemzeti ügynek – mutassuk meg nekik a szolidaritásunkat.

Soha nem kaptam tőle választ. 2015 óta feszült a kapcsolatunk Ukrajnával, amikor új nyelvi és oktatási törvényeket vezettek be.

Őszintén szólva nem értem az ukrán politikusokat.

Ha ilyen hosszú ideje háborúban áll valaki, van-e értelme felbosszantani a szomszédot azzal, hogy nyomást gyakorol a magyar kisebbségre és elvenni a jogaikat?

Nem hiszem, hogy ez olyan fontos.

Fontos, hogy jó kapcsolat legyen a szomszéddal.

Ezért úgy gondolom, most Ukrajnán a sor.

Eddig Orbán kormánya nem volt hajlandó támogatni Ukrajnát, és még a fegyverek magyar területen való szállítását sem engedélyezte.

Ez változni fog, ha a TISZA nyeri a választásokat?

Az ukránok jogosan védik magukat és szuverenitásukat.

De Magyarországon ez nagyon érzékeny kérdés, ami vonatkozik a fegyverek szállítására egy olyan országba, ahol magyar kisebbség él.

Azt hiszem, eddig szerencsénk volt, hogy Ukrajna ezen részét nem támadták meg az oroszok.

Ez talán az oka, hogy Magyarország nem szállít fegyvert és nem engedi át területén azokat.

Vagy az álláspontja abból fakad, hogy Önt es pártját a Fidesz ukránpártinak bélyegzi?

Egyfolytában támadások alatt állunk: hogy Ukrajna ügynökei vagyunk, hogy Brüsszelből, Sorostól, néha a német kancellártól kapunk pénzt.

Külföldi ügynökként próbálnak beállítani minket.

Ezt az üzenetet a Balkánra, Szlovákiába, Lengyelországba és a PiS-hez köthető emberekhez juttatják el.

És sajnos működik”.

Az elmaradt Magyar-Zelenszkij találkozó A kormányváltás után volt szó arról, hogy Magyar találkozik Zelenszkijjel, de ez elmaradt.

A magyar kisebbség jogainak javulásáról ugyanakkor megjelent egy hurráoptimista hangvételű kormányzati közlemény júniusban, majd ezt nem követték valódi lépések ukrán részéről.

Magyarék így szeptemberben továbbra is blokkolták Ukrajna EU-csatlakozási folyamatát, és csak akkor hajlandó feloldani a vétóját, ha Kijev előrelépést mutat fel az országban élő magyar kisebbség jogainak védelmében.

Hogy ez a vétó miért nem visszatérés a sötét NER-időszak gyakorlatához, hanem maga a diplomácia, arról érdemes elolvasni Szily László cikkét. ]]>