A külügyminiszter nyilatkozatából a diplomáciai nyelvezet szabályai szerint az következik, hogy a kedden Magyarországról kiutasított tíz orosz diplomata valójában hírszerzői tevékenységet folytatott - mondta az MTI-nek Rácz András Oroszország-szakértő, aki augusztus óta a Külügyminisztérium elemző műhelye, a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgató-helyettese.

Orbán Anita azt írta , hogy a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet tíz munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható.

Rácz szerint a „diplomáciai státusszal nem összeegyeztethető tevékenység” mint formula hagyományosan a hírszerzői tevékenységet jelenti. „Tehát itt az történik, hogy tíz olyan orosz diplomatát küld haza Magyarország, aki diplomáciai fedésben dolgozó hírszerzőként működött Budapesten.” Azt nem tudja Rácz, hogy miért éppen most döntött úgy a magyar kormány, hogy kiutasítja az orosz diplomatákat, de a tágabb kontextus az, hogy az orosz-ukrán háború kezdete óta, tehát az elmúlt körülbelül négy és fél évben az Európai Unió tagállamaiból több mint 600, diplomáciai fedésben dolgozó orosz hírszerzőt utasítottak ki. „Ez a mostani, Orbán Anita által bejelentett kiutasítás azt jelenti, hogy Magyarország gyakorlatilag csatlakozik az európai uniós szövetségesekhez abban a tevékenységben, hogy csökkentse az Oroszországi Föderáció hírszerző kapacitásait az Európai Unió és a NATO tagországainak területén” – mondta.

Magyarország volt az egyetlen olyan ország, ahonnan ilyen nagyléptékű kiutasításra nem került sor egészen mostanáig.

Jelenleg a Külügyminisztérium hivatalos listája szerint Magyarországon 47 orosz diplomata dolgozik, vagy 47 orosz diplomata van akkreditálva, akiket további 41 házastárs kísér; jellemzően a házastársaknak is szokott diplomáciai útlevele lenni.

Az, hogy ezekből pontosan mennyi a hírszerző, nem nyilvános információ, azonban néhány hónappal ezelőtt egy orosz oknyomozó portál - a nyilvánosan is elérhető információk alapján - a Budapesten dolgozó 47 orosz diplomatából 15-öt tudott a különféle orosz titkosszolgálatokhoz kötni - mondta Rácz.

Pályafutása alatt nem történt ilyen nagyléptékű kiutasítás Magyarországon, de az Orbán-kormány alatt történt néhány, úgynevezett csendes kiutasítás, azonban erről pontos információk nem állnak rendelkezésre. „Ez egy olyan barátságtalan lépés, aminek igazából négy és fél évvel ezelőtt kellett volna megtörténnie.

Ezzel a lépéssel Magyarország régi adósságát törleszti az EU- és NATO-szövetségesek felé.

Azzal, hogy Magyarország nem küldött haza ilyen figurákat, a szövetségeseink biztonságának is ártottunk, hiszen a Budapesten működő orosz hírszerzők a szövetséges országokban is hajthattak végre műveleteket” – mondta a szakértő, aki szerint az orosz hírszerzők nagyon aktívan használják a schengeni zónát.

Korábban például Prágát használták kémközpontnak, ami azt jelenti, hogy a cseh fővárosban dolgozó orosz diplomaták rendszeresen hajtottak végre műveleteket Szlovákiában, Ausztriában, Németországban és más uniós tagországban is.

A Budapesten működő orosz diplomaták vagy diplomáciai fedésben működő orosz hírszerzők rendszeresen hajtanak végre műveleteket máshol a schengeni övezetben és a schengeni övezeten kívüli balkáni országokban is.

A kiutasítás pontos körülményeit nem ismerjük, tehát nem tudni, hogy mennyi időt adott a magyar kormány az orosz diplomatáknak, hogy elhagyják az országot, de a túlzottan rövid időt rendkívül barátságtalan lépésként értékelik, hiszen az érintettnek a teljes családjával kell elköltöznie, a gyerekeket ki kell venniük az iskolából, s ingóságaikat össze kell csomagolniuk – mondta Rácz.

Szerinte szinte biztos, hogy Oroszország arányos választ fog adni a magyar kormány döntésére, s haza fog küldeni magyar diplomatákat.

Orbán Anita azt hangsúlyozta, hogy a döntés Magyarország biztonságát és szuverenitását védi, s ez nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. ]]>