A Fővárosi Törvényszék első fokon kimondta, hogy a Magyar Állami Operaház 2025-ben jogellenesen bocsátott el hat munkavállalót, akik közösen indítottak pert az intézménnyel szemben – írja a HVG .

A bíróság öt esetben azt is bizonyítottnak látta, hogy az elbocsátás összefüggött az érintettek szakszervezeti tevékenységével és a 2024-es sztrájk megszervezésében vállalt szerepükkel.

Az ítélet szerint az Operaház lépése velük szemben megtorló jellegű volt.

Az öt szakszervezeti tagot visszahelyezték állásába, mind a hat felperes számára pedig kártérítést ítéltek meg.

A dolgozókat még 2025 nyarán bocsátották el.

Az egyik felperes, Fahidi Patrícia, az Operaház zenekarának korábbi szólamvezetője szerint vele kapcsolatban korábban semmilyen szakmai problémát nem jelzett a vezetés, sőt Ókovács Szilveszter főigazgató néhány évvel korábban személyesen tüntette ki.

Fahidi úgy véli, azért kerülhetett az elbocsátandók közé, mert aktívan részt vett a 2024-es sztrájk szervezésében, illetve korábban az Operaház főigazgatói pályázatainak bírálóbizottságában is képviselte a munkavállalókat.

A lap szerint szakszervezeti érintettség aránya is az elbocsátott dolgozók érvelését erősítette.

Az eredetileg leépítésre kijelölt 29 emberből 21 szakszervezeti tag volt, köztük több tisztségviselő és olyan munkavállaló, aki aktívan részt vett a sztrájkban.

Végül hét dolgozó közös megegyezéssel távozott, 22 embernek pedig felmondott az Operaház, közülük 15-en voltak szakszervezeti tagok.

Két munkavállalót később vissza is kellett venni.

Ókovács Szilveszter igazgató tagadta, hogy a szakszervezeti tagság vagy aktivitás szerepet játszott volna a döntésekben.

Állítása szerint olyan munkavállalóktól váltak meg, akiknek a munkájára az intézménynek már nem volt feltétlenül szüksége.

Az elbocsátások fő okaként az Erkel Színház átadását, az ebből fakadó túlkapacitást és az intézmény pénzügyi nehézségeit nevezte meg.

Szerinte a 2024-es sztrájk után kiharcolt jelentős béremelések több milliárd forintos többletterhet jelentettek, ezért az Operaháznak jegyárat kellett emelnie, előadásokat kellett törölnie és takarékossági intézkedéseket kellett bevezetnie, amelyek közé az elbocsátások is tartoztak.

A gazdasági indoklással kapcsolatban ugyanakkor több ellentmondás is felmerült.

Az Erkel Színház átadásáért az Operaház kétmilliárd forintos kompenzációt kapott, miközben Ókovács a 2025-ös évről rekordbevételről, mintegy nyolcmilliárd forintról számolt be.

A konfliktus hátterében a 2024-es sztrájk áll , aminek egyik célja a béremelés, a másik pedig a 2017-ben felmondott kollektív szerződés helyreállítása volt.

Ókovács szerint a korábbi kollektív szerződés az Operaház felújítása és az ideiglenesen megváltozott működés miatt már nem volt alkalmazható, ezért egy szűkebb megállapodást ajánlottak a dolgozóknak.

A szakszervezetek viszont úgy látják, hogy a főigazgató ellenségesen viszonyult a munkavállalói érdekképviselethez és különösen rosszul fogadta a sztrájkot.

Az Operaház az ítélet kihirdetésekor még nem reagált érdemben a lapnak. ]]>