Magyarországot és Szlovákiát emelte ki az Európai Bizottság az uniós tagállamok közül, amelyek nem teljesítették az uniós migrációs paktumban szereplő kötelező szolidaritás egyik elemét sem - írta a Euronews.

A rendszer kötelező.

Tavaly ez a két ország nem teljesített semmit.

Mindkettővel kapcsolatban állunk, hogy megtudjuk, hogyan tervezik ezt megoldani – nyilatkozta egy uniós tisztviselő.

A hivatalos álláspont annak a folyamatnak a kezdete, amely során az EU-tagok elosztják egymás között a közösség felé igyekvő migránsokat.

A folyamatot számos ország ellenzi, miközben különböző okokból mentességet kérnek a paktum alól, ezek egy részének helyt adott az Európai Bizottság.

Így a most született állásfoglalás Spanyolországot, Olaszországot, Görögországot és Ciprust „migrációs nyomás alatt álló” országoknak nevezte, Madrid esetében a Ceutába érkező tömeg sokat nyomott a latban.

A paktum szerint a jövő évben a nevezett négy ország a többi tagállam szolidaritására számíthat, amely lehet menedékkérők átvétele vagy anyagi segítség.

A jelentés szerint 15 állam „migrációs nyomás veszélyének kitett”: Belgium, Csehország, Németország, Észtország, Írország, Franciaország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Finnország.

Az ebbe a csoportba tartozó államoknak némi szolidaritást kell mutatniuk az első négy irányába, de a helyzetük miatt engedékenyebbek velük a bizottságban, s ennek megfelelően bírálják el viselkedésüket.

A harmadik csoportba a „jelentős migrációs helyzettel szembesülő” államok tartoznak: Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Ausztria és Lengyelország.

Ezek a helyzetük jellege folytán kérhetik a szolidaritási hozzájárulásuk alóli felmentést, amelyet az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság bírál el és a többi tagállamnak is jóvá kell hagynia.

Az Európai Bizottság javaslatot tett egy évenkénti elosztási tömegre, amely azt a számot jelzi, hány menedékkérőt kell elosztaniuk egymás között az uniós tagállamoknak.

Amennyiben a befogadást elutasítja egy tagállam, anyagi hozzájárulással helyettesítheti azt, személyenként 20 ezer euróval megváltva a be nem fogadott migránsokat.

Az éves kvótát még nem hozták nyilvánosságra, de legalább 30 ezer áthelyezés és 600 millió eurós pénzbéli segítség lesz a kötelező.

Ebben minden tagállamnak részt kell vennie lakosságarányosan és GDP-arányosan, hacsak nem tartozik a „migrációs nyomás alatt álló” kategóriába.

Tavaly kevesebb, mint 9000 menedékkérőt sikerült áthelyezni egyik országból a másikba.

Magyar Péter miniszterelnök az október közepi EU-csúcs után azt nyilatkozta, jó eséllyel eltörlik a hazánkat sújtó büntetést a szolidaritás elmulasztása miatt, s közölte, a jövő évi költségvetés tervezetében nem is szerepel majd a tétel.

A jelenlegi bizottsági jelentés azonban épp azt mutatja, hogy a hangzatos bejelentések ellenére a magyar kormányfő semmit nem tudott elérni Brüsszelnél a sarc enyhítésére.

Meglepő lehet ugyanakkor Lengyelország esete, amely sikeresen lobbizott az Európai Bizottságnál, hogy a viszonylag védett kategóriába kerüljön, arra hivatkozva, hogy az ukrán-orosz háború hatására rengeteg ukrán menekültet szállásol el.

Ugyanez a lobbizás nem sikerült Magyarországnak. (MNO)