A világ két legnagyobb hatalmú embere fogott kezet múlt héten Washingtonban.

Donald Trump kiterítette a vörös szőnyeget Hszi Csin-ping kínai elnöknek, akit a Fehér Házban ünnepi fanfárral, katonai bemutatóval és légi parádéval fogadtak.

Miközben egyre nő az aggodalom a mesterséges intelligencia szélsebes fejlődése miatt, a világ két élen járó AI-nagyhatalmának gálavacsorájára az amerikai techipar színe-java is meghívást kapott.

A pompára ugyan nem lehetett panasz , de a csúcs nyilvános, konkrét eredményeit a várakozásoknak megfelelően egy díszszalvétára is fel lehetne firkantani: az amerikai és kínai döntéshozók január 10-ig meghosszabbították a tavaly kötött vámháborús fegyverszünetet, megállapodtak a vámok kölcsönös mérsékléséről mintegy 60 milliárd dollár értékű termékre vonatkozóan, és döntöttek egy "AI-forródrót" létrehozásáról is.

Az olyan égető geopolitikai ellentétek kapcsán, mint az iráni háború vagy Tajvan, azonban látszólag még ennyi eredményt sem tudtak felmutatni .

De vajon Trump tényleg elmenne odáig, hogy amerikai fegyvereket szállítson a legnagyobb riválisának, Kínának?

És meddig tartható fenn a két szuperhatalom közötti törékeny stratégiai egyensúly?

A Global Insight legfrissebb adásában többek közt erről is beszélgettünk Matura Tamás sal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével.