A WHO 2026-os összefoglalója szerint az esetek mintegy 80%-ában a nemen és az életkoron kívül nincs azonosítható kockázati tényező.

A családi előzmények hiánya tehát nem zárja ki a betegséget, és nemcsak idősebbeket érint: az EU-ban az újonnan diagnosztizáltak 11%-a 20–44 éves, nálunk a 45 év alattiak aránya 10,5%.

Egy 2025-ös reprezentatív felmérésben mégis csak a válaszadók 57%-a tudta, hogy az emlőrák már fiataloknál is előfordulhat.

Rendszeres önvizsgálat Prof.

Dank Magdolna , az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója szerint nem félelmet kell keltenünk, de a kockázat az életkorral nőhet.

A diagnózis után sokan azt kérdezik, mit rontottak el?

Az emlőrákot nem lehet megelőzni, de megfelelő életmóddal lehet tenni az egészségért – mondta Dank, aki szerint kulcsfogalom az emlőtudatosság: ismerjük meg a mellünket, és rendszeresen végezzünk önvizsgálatot.

Nem feltétlenül naponta, de legyen benne regularitás.

AstraZeneca Prof.

Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója Egy friss felmérés szerint a 39 év alatti kitöltők mindössze 52%-a értett egyet azzal, hogy a rendszeres mell-önvizsgálat fontos szerepet játszhat a korai felismerésben, és ebben a korcsoportban minden ötödik megkérdezett (21%) nő végez rendszeresen önvizsgálatot.

A nőknek ráadásul csak mintegy harmada tudta pontosan, mikor és hogyan kell ezt elvégezni.

Edukációt a középiskolába!

Tóth Krisztina , az Egészség Hídja Összefogás az Egészségért, a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke ezért már a középiskolában tanítaná.

A betegek jó része egészségtudatos, de a társadalom másik része kevésbé – őket kell edukálni.

Egyértelmű, hogy már a középiskolában is oktatni.

Főleg, mert a fiataloknál a „miért pont én?” érzés elmehet egészen szélsőséges irányba, az internetes áltudományok miatt könnyű belekapaszkodni sok butaságba.

A legfontosabb, hogy mindenki bízzon az orvosában, és tegye fel az összes felmerülő kérdést az onkológusának! – mondta.

AstraZeneca Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás az Egészségért, a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke Szűrés: ingyenes és hatékony Az önvizsgálat nem váltja ki a mammográfiát: a szervezett program a 45–65 éves, tünetmentes nőket hívja kétévente.

Dank professzor szavaival „egyéneket szűrünk, nem betegeket”.

Több kutatás is vizsgálja a szűrésen való részvételt, pl. az OECD 2025-ös összehasonlítása szerint Magyarországon az 50-69 éves nők kevesebb mint fele (48%) vett részt mammográfiás szűrésen az előző két évben, ami elmarad az OECD átlagától (55%).

Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy a 48 %-ban nincsenek benne azok a nők, akik nem az állami rendszerben, hanem magán szolgáltatónál vettek részt szűrésen.

A professzor asszony szerint az „átszűrtség” valódi aránya ezért inkább 60 % körülre tehető, de ez mitsem változtat azon, hogy van hova fejlődni.

Egy, a hazai szűrőprogram eredményességét vizsgáló nemrégiben készült kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a szűrésen való részvétel a vizsgált időszakban csökkenő tendenciát mutatott, a szűrésen való részvétel növelése ezért továbbra is közös feladat és nagyon fontos cél.

Ezt többek közt az is alátámasztja, hogy a NEAK-adatokon alapuló hazai vizsgálatban a szűréssel felfedezett eseteknél 3,7% volt az áttétes arány, a nem szűrteknél 14,4%.

Tóth Krisztina a leggyakoribb tévhitet is eloszlatta: a mammográfia sugárterhelése nagyjából egy Budapest–New York repülőútéval egyezik meg. „ Vajon hányan mondanának le utóbbiról?” – tette fel a költői kérdést.

Hozzátette, a szűrés itthon ingyenes, ezt becsüljük meg.

AstraZeneca Sydney van den Bosch modell és műsorvezető Mindenki legyen önző 2024-re a regisztrált érintettek száma 8313-ra nőtt hazánkban, ami megfelel egy kisebb magyar város lakosságszámának.

Egyre többen élnek hosszan a betegséggel, de a korai stádiumban kezeltek 20–30%-ánál kiújulhat.

Dank professzor szerint ezért kulcsfontosságú az utánkövetés: az „öt, tünetmentes év után gyógyult” szemlélet ma már tévkategória.

Sydney van den Bosch modell és műsorvezető, aki édesanyja révén ugyancsak érintettnek számít, a prevenció és a tudomány híve.

Szerinte a mellrákról beszélni ma is tabu, ezért értékes a Pink Október-kezdeményzés, azaz a mellrák elleni küzdelem és a tudatosság hónapja Legalább most, a Pink Október idején – amikor a megelőzés, az edukáció és a közösségi támogatás áll a középpontban –, akkor figyeljen mindenki önmagára – vélte.

AstraZeneca Balról jobbra: Prof.

Dank Magdolna, Tóth Krisztina, Kánya Andrea, az nlc főszerkesztője és Sydney van den Bosch A következő lépés mindenkinek más: ismerjük a mellünket, 45–65 évesen éljünk a szűréssel, panasz esetén forduljunk orvoshoz!

És ahogy Prof.

Dank Magdolna mondta: Az ember legyen önző!

És az odafigyelést saját magáért tegye meg!

The post A mellrák mindannyiunk ügye first appeared on 24.hu .