Az Átlátszóhoz eljuttatott információk szerint évekkel ezelőtt a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal felújításánál is használhattak azbesztes köveket, amelyek Badersdorfból és Rumpersdorfból érkeztek.

A munkálatokat megrendelő GYSEV szerint akkor elsősorban a kőzetanyag törésállóságát, illetve fagyállóságát figyelték, de most új vizsgálatokat fognak végezni, hogy kiderüljön, valóban így van-e.

Szerintük ugyanakkor, mivel a „vágányok mellett futó padka értelemszerűen nem bonyolít sem gyalogos, sem gépjármű forgalmat, a kőzetanyag porladása, illetve az abból származó por levegőbe kerülése szinte kizárt”.

Idén tavasszal kapott nagy sajtónyilvánosságot az ügy, hogy hatalmas mennyiségű, azbeszttel szennyezett kőzúzalék és kavics érkezett Magyarországra az elmúlt években/évtizedekben.

A Greenpeace tényfeltárása, a hatósági vizsgálatok és a NAV adatai alapján a következő osztrák bányák érintettek: Badersdorf, Bernstein, Pilgersdorf, Rumpersdorf és Rechnitz.

Ezekből a bányákból több mint 250 magyar településre szállíthattak azbesztes követ, leginkább a nyugat-magyarországi régióba (Vas és Győr-Moson-Sopron megye), de jutott belőle Zalaegerszegre, Budapest környékére és a Duna–Tisza közére is.

A kőzúzalékot főként utak, parkolók burkolására és építkezésekre használták fel, a kőzet porlásával járó azbesztrostok belélegzése viszont súlyos daganatos megbetegedéseket okozhat.

A Greenpeace szerint a hatóságok már legalább 2011 óta tudták, hogy a bányák azbesztet tartalmazó kavicsot és követ hoznak forgalomba, mégsem történt idejében átfogó lezárás vagy szennyezéskezelés, ami lehetővé tette, hogy a zúzalék hosszú éveken át forgalomba kerülhessen.

Azbeszt-botrány: Uniós joghézagot használhattak ki az osztrák kőbányák Miközben először Bozsokon, egy parkolóban, majd Szombathelyen, az oladi városrészben kimutatták az azbesztszennyezést, és elrendelték az azonnali intézkedéseket (locsolás, sebességkorlátozás), lapunkhoz olyan információk jutottak el, amelyek szerint a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonalon is lehet azbesztes kő.

Új, interaktív azbeszttérképet indított a Greenpeace, ahol a lakosok egyszerűen bejelenthetik azokat a hazai, osztrák és esetlegesen más országban található helyszíneket, ahol azbesztszennyezésre gyanakodnak.

A térkép megjeleníti a Greenpeace és a hatóságok által már dokumentált szennyezett területeket, valamint azokat a helyszíneket is, ahol már megtörtént a kármentesítés.

Az új térkép célja, hogy átláthatóbbá tegye a szennyezések helyzetét, segítse az érintett lakosság tájékozódását, és felhívja a döntéshozók figyelmét a mielőbbi beavatkozás szükségességére.

A térképhez a szervezet fényképes bizonyítékokkal vagy laboreredményekkel várja az azbesztgyanú bejelentését.

Csak a törésállóságot és a fagyállóságot figyelték 2009-ben a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasúti Zrt. közbeszerzési eljárást írt ki a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonalon a vasúti pálya és villamos felsővezeték építésére.

A tendert a Swietelsky Vasúttechnika Kft. vezette SAVARIA 2009 Konzorcium nyerte el .

Értesüléseink szerint a munkálatok során Badersdorfból és Rumpersdorfból származó köveket is felhasználtak a védőréteghez és a felépítményhez is, vagyis nagy eséllyel a vasútvonal mentén is megtalálhatók az azbesztes kövek.

Megkerestük ezért a kivitelezőt és a megrendelő GYSEV-et, hogy megtudjuk: kaptak-e tájékoztatást az osztrák bányáktól arról, hogy a kövekben lehet-e azbeszt; vizsgálta-e valaki a kövek azbeszttartalmát, és ha igen, találtak-e azbeszttel szennyezett követ; amennyiben igen, annak mi lett a sorsa?

Ha nem volt ellenőrzés, kerülhetett-e azbesztes kő a védőrétegbe és a felépítménybe; az azbeszt-botrány kirobbanása óta ellenőrizték-e a vasúti vonalat ebből a szempontból?

A Swietelsky Vasúttechnika Kft.-től azt a választ kaptuk, hogy az építési munkálatokat minden esetben az érvényes jogszabályi előírásoknak, műszaki szabványoknak, valamint a megrendelők szerződéses követelményeinek megfelelően” végezték el, ez „különösképpen vonatkozik az anyagfelhasználásra és a minőségbiztosításra is.” Azbeszt-szálak.

Fotó: Pápai Gergő Hogy ez pontosan mit jelent ebben az esetben, azt már nem részletezték, csak hozzátették, hogy az említett projekttel kapcsolatban forduljunk közvetlenül a vasúti pálya üzemeltetőjéhez, illetve a projekt korábbi Megrendelőjéhez a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.-hez.

A GYSEV Zrt. több mint egy hónap után az alábbi választ küldte: „A Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal rekonstrukciójának keretében jelentős pályavasúti munkálatokat végzett a SAVARIA 2009 Konzorcium.

A munkálatok része volt a zúzottkő beépítése a vasúti felépítménybe, valamint a vasúti pálya mellett kialakított, ún. padkára is ömlesztett kőzetanyag került.

A 2009-ben kezdett nagyszabású munkálatok során felhasznált kőzetanyag az akkori jogszabályi előírásoknak minden elemében megfelelt.

A zúzottkő esetében a vasúttársaság és a kivitelező elsősorban a kőzetanyag törésállóságát, illetve fagyállóságát figyelte.

Külön értesítést, tájékoztatást esetleges azbeszt-szennyezettségről nem kaptunk.

Vasúti sín és egy GYSEV vonat.

Fotó: GYSEV/ Facebook A nyugat-dunántúli térség több helyszínén az elmúlt hónapokban igazolt azbesztszennyezés számunkra is új megvilágításba helyezte a zúzottkővel borított területek kérdését.

Utasaink, partnereink és kollégáink egészsége kiemelten fontos számunkra, ezért a GYSEV Zrt. az érintett területek esetében mintavételről, bevizsgálásról hozott döntést.

A további intézkedéseket a szakértői vélemények ismeretében hozza meg vasúttársaságunk.

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a vasúti felépítmény, illetve a vágányok mellett futó padka értelemszerűen nem bonyolít sem gyalogos, sem gépjármű forgalmat, így a kőzetanyag porladása, illetve az abból származó por levegőbe kerülése szinte kizárt.

Ennek ellenére fontosnak tartjuk, hogy a kőzetanyagból mintákat vegyünk és megfelelő szakemberekkel bevizsgáltassuk” – zárta levelét a GYSEV.

Lázárék 15 millió eurót fizettek a Strabagnak a GYSEV-részvényekért Egy megálló és egy parkoló biztosan érintett Azt még június elején jelentette be a vasúttársaság, hogy két, általa kezelt területen azbeszttel szennyezett kőzúzalékot talált.

Az egyik helyszín a Szombathely-Szőlős megállóhely mellett kialakított P+R parkoló volt, a másik pedig Vép vasútállomáson a Toldi utcától a vágányok felé vezető járda.

A GYSEV Zrt. azonnali vizsgálatot rendelt el, az érintett területeket pedig lezárták.

Mint írták, a GYSEV vizsgálja annak lehetőségét, hogy milyen módon lehet az érintett területeken a leggyorsabban elvégezni a szennyezett kőzúzalék mentesítését.

Megoldás lehet(ne) a ragasztás Amennyiben a vizsgálatok alapján szükség lenne rá, úgy akár megoldást jelenthet a probléma kezelésére az ágyazatragasztás.

Ahogy azt a Nyugat.hu megírta , a ragasztásos technológiát már jó ideje használják a vasúti pályákon, de nem kizárt, hogy sikeres lehetne az azbesztszennyezés kezelésében is.

Ágyazatragasztás a gyakorlatban.

Fotó: Sínek Világa különszám/2008 A lapnak nyilatkozó Szabó József, a Magyar Mérnöki kamara közlekedési szakértője szerint a ragasztáshoz a zúzottkő alapot 4-5 cm vastagságban vibrátorral tömöríteni kell, majd a ragasztást két ütemben kell elvégezni.

Az első ütemben a ragasztó egymáshoz ragasztja a köveket, az éleknél nagyon erős szilárdságú kapcsolatot hozva létre.

A második ütemben a sík felületet alakítják ki, de a ragasztóanyag befolyik az első ragasztás közé, és még erősebb, szilárdabb kapcsolatot alakít ki.

A ragasztott felület teljesen lezárja a zúzottkő ágyazatot, a vizet azonban átengedi, tehát nem áll meg az esővíz a felületen.

A szakértő úgy véli, a ragasztásos technológia alkalmas lehet az azbeszthelyzet megoldására, és az eddig felmerült lehetőségeknél (pl. elszállítás) olcsóbb is.

Katus Eszter Nyitókép: GYSEV vonat.

Fotó: GYSEV/ Facebook Source