Történelmi kudarcot szenvedett el Friedrich Merz kancellár pártja, a CDU a hétvégi tartományi választások egyikén: a kereszténydemokraták 4,9 százalékos eredménnyel lemaradtak az 5 százalékos bejutási küszöbről Mecklenburg-Elő-Pomerániában. (Ezek még mind előzetes eredmények.) A párttal még sosem esett meg, hogy ne kerüljön be egy tartományi törvényhozásba.

Az északkelet-németországi, a Balti-tenger partján fekvő, egykor az NDK-hez tartozó tartományt a szélsőjobboldali AfD úgy nyerte meg, hogy több mint megduplázta az eredményét az előző választáshoz képest: akkor 16,7 százalékkal úgy voltak a második legerősebb párt, hogy fele annyi szavazatot sem kaptak, mint a 39,6 százalékkal győztes szociáldemokraták.

Most 38,2 százalékot kapott az AfD, szoros csatában verve a 35,5-tel második szocdemeket.

A nagy, a német politikát gyökereiben megrázó leolvadást a jobbközép CDU produkálta: alig több mint egyharmadát érte el legutóbbi, 13,3 százalékos teljestményének, így 4,9-cel be sem jutott.

Arányában egyébként még durvább volt a szabaddemokraták, a liberális FPD összeomlása, ők úgy estek ki 1 százalékkal, hogy legutóbb 5,8-at szereztek.

A két nagy mellett két kispárt jutott be Mecklenburg-Elő-Pomeránia parlamentjébe: a szavazataik egyharmadát elveszítő Balpárt, a Linke 6,5 százalékkal és a nagyjából a múltkorit hozó Zöldek 5,7 százalékkal.

A legutóbb még nem induló, szélsőbalos-populista BSW éppen lemaradt a maga 4,8 százalékával.

A várható politikai felállás itt az AfD egészen kivételes, 21,5 százalékos eredményjavulása ellenére sem tűnik különösebben problémásnak az SDP szempontjából.

A tartományt az előző ciklusban a 79 székből 43-at birtokló SPD-Linke koalíció vezette, miután az itt korábban hagyományosan messze a legnagyobb pártnak számító szocdemek 15 év után a balosokra cserélték le a CDU-t.

Ennek a bal-bal duónak most csak 34 mandátuma lenne a többséghez most szükséges 36-hoz képest, de ha meg tudnak állapodni a Zöldekkel, a hármas koalíciónak 39 széke lenne. (A számok csak látszatra keveredtek össze.

A tartományi Landratnak itt 71 tagja van, ezért kell most 36 képviselő a többséghez.

A legutóbbi választáson egy speciális helyzet és az egyedi helyi szabályok miatt duzzadt 79 fősre a tartományi törvényhozás.

Az SPD ugyanis több egyéni körzetet nyert meg, mint ahány hely az összesítette szavazataránya alapján járt volna neki, ezért kapott 3 úgynevezett kompenzációs mandátumot.

Csakhogy ez azt vonta magával, hogy a kötelező arányosítás miatt a többi párt is kapott összesen 5 plusz helyet.) Érdekesen alakult az ezzel egyidőben megtartott berlini választás.

Itt a Linke majdnem akkora ugrást mutatott be, mint a szélsőjobb amott: a Balpárt szavazatainak számát majdnemmandátumait több mint megduplázva nyerte meg a választást. (A linke az egykori NDK-s kommunista állampárt modernizált utódpártja, amely később magába olvasztott egy kisebb baloldali pártot.) Rajtuk kívül az AfD tudott még nagyot erősödni, míg a szövetségi szinten együtt kormányzó SPD-CDU duó jó nagyot, a Zöldek meg valamivel kisebbet zuhantak.

Mind a korábban legerősebb pártnak számító CDU, mind az SPD körülbelül a harmadát veszítették el korábbi képviselőcsoportjuknak 52 helyett 34, illetve 34 helyett 22 képviselővel.

A Linke a megszerzett mandátumok számát nézve több mint duplázott, 22 után 47 képviselőt küldhet a testületbe, az Afd pedig 17-ről 29-re növelte a frakciója létszámát.

A szélősbalos, bevándorlásellenes populista BSW itt is majdnem bejutott, köszönhetően a kelet-berlini szavazataiknak.

A város politikai térképe markáns felosztást mutat: Berlin tágan értelmezett középső része Linkés, a kelet AfD-s és részben BSW-s, a nyugat CDUs- és Zöld és itt képes érzékelthető erőt az SPD is.

Berlinben is mindenképp koalíciózás jön és más felállásban, mint eddig, az előző ciklusban ugyanis a CDU-SPD nagykoalció vezette fővárost, de az összesített eredményük most messze nem lenne elég a többséghez.

Az első kalkulációk szerint vagy ők veszik maguk mellé a Zöldeket vagy összeáll a Linke-SPD-Zöldek balos trió.

A Linke itt már eleve történelmet írt a győzelmével és listavezetője Elif Eralp személyében először vezetheti balpárti politikus és török származású nő a német fővárost. ]]>