A Mark Zuckerberg vezetésével működő Meta Platforms Inc. összes 18 milliárd dolláros bírósági egyezséget kötött 29 amerikai állammal a gyerekek online védelmében indított perben szerdán, ami felhasználói oldalról is jelentős változásokkal jár majd.

A Meta által üzemeltetett négy fő közösségimédia-platformot – a Facebookot, a Messengert, a WhatsAppot és az Instagramot – rendszeresen érik kritikák a nemzeti kormányok és az Európai Unió részéről, és ezek sokszor komoly jogi eljárásokat is vonnak maguk után.

Az EU szigorú adatvédelmi és online kereskedelmi szabályain gyakran fennakadnak az Egyesült Államokban bejegyzett technológiai óriás gyakorlatai; az esetek közül a legfrissebb az a Lengyelország által szerdán indítványozott vád, ami a csaló hirdetésekre vonatkozik.

Az elmúlt években az Európai Bizottság több milliárd eurót hajtott be a Metán, mert a cég az USA-a szivárogtatta az európai felhasználók adatait, és drasztikus mértékben leuralta az online reklámpiacot.

Az Egyesült Államokban az eddigi legnagyobb fogyasztóvédelmi perré duzzadó Meta-ügyet a kiskorúakat érintő, közösségimédia-használathoz köthető mentálhigiénés problémák robbantották ki.

A kaliforniai Oakland szövetségi bíróságán a múlt héten kezdődött az a per, amelyet Kalifornia és további 28 állam indított a Meta ellen.

Az államok szerint a cég a tulajdonában álló Facebookot és Instagramot olyan funkciókkal látta el, amik kifejezetten a gyerekek és a fiatalkorúak közösségimédia-függővé tételét szolgálták, ráadásul a vádak szerint a techcég illegálisan gyűjtött adatokat a 13 éves kor alatti felhasználóiról szülői beleegyezés nélkül, megsértve ezzel a szövetségi és az állami törvényeket is.

Az ügy megegyezéssel zárult, amelynek értelmében a Metának tíz év alatt 18 milliárd dollárt kell kifizetnie az érintett 29 államnak: Kalifornia 1,5 és 2,1 milliárd dollár közötti összegre, Colorado mintegy 615 millió dolláros kártérítésre számíthat.

Az államok nyomására a Meta napi 2 órás felhasználási korlátot vezet be a 18 éven aluliak számára, szülői engedélyhez köti az applikációk éjszakai használatát, és erre az időszakra teljesen letiltja az értesítéseket is.

A biztonsági intézkedések azonban meglehetősen későn érkeztek meg: Arturo Béjar, a Meta egykori biztonsági mérnöke tanúvallomásában elmondta, hogy hiába figyelmeztette Zuckerberget a kiskorú felhasználók online biztonságának fontosságára, soha nem történt javulás.

Az eljárás során a Meta minden vádat tagadott, és a cég képviselői szerint az államok felháborítóan nagy összeget próbálnak kicsikarni a 1,36 billió dollár értékű cégtől.

A Meta tagadta azokat a vádakat is, amelyek szerint az általa fejlesztett platformok több tinédzser öngyilkosságához és a depressziójának kialakulásához is hozzájárultak, majd felszólította a hasonló mechanizmussal működő közösségimédia-felületek szolgáltatóit is a gyerekek online biztonságának erősítésére. „Mivel a tinédzserek zökkenőmentesen mozognak több tucat alkalmazás között, iparági szintű megoldásra van szükségünk.

Ezért felszólítjuk iparági partnereinket, a TikTokot, a SnapChatet és a YouTube-ot, hogy azonnal vezessék be ezt az új keretrendszert” – írta CJ Mahoney, a vállalat vezető jogi tisztviselője egy közleményben.

Lengyelország is perelhet Még le sem csengett a történelmi jelentőségű kaliforniai fogyasztóvédelmi per, a Meta már is készülhet a következő jogi csörtére Európában.

Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes szerdán arra kérte az Európai Bizottságot, hogy szabjon ki 250 millió eurós bírságot a cégre, amiért az nem lép fel kellő hatékonysággal a hamis hirdetésekkel és csalókkal szemben, és felületet szolgáltat tevékenységükhöz.

A lengyelek az ország nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő csapata, a CERT Polska felméréseivel támasztották alá a vádat.

Az elemzés szerint a lengyel hivatali szerv 122 hirdetést minősített hamisnak, miközben „106 esetben, vagyis a jelentések 86,8 százalékában a Meta azzal zárta le az ügyet, hogy úgy döntött, nem távolítja el a hirdetést.

Mindössze 10 hirdetést távolítottak el, 6 esetben pedig nem érkezett válasz” – közölte a miniszter a sajtóval.

A bizottság szóvivője a lengyel kérésre úgy reagált , hogy „továbbra is teljes mértékben érvényesíteni fogja a DSA-t [digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet], és örömmel fogad minden harmadik féltől származó bizonyítékot”.

Ugyanakkor a Meta nem először szembesül csaló hirdetésekkel kapcsolatos vádakkal: májusban Tony LoPresti, a kaliforniai Santa Clara megye jogtanácsosa perelte be a céget, mert az megszegte Kalifornia hamis reklámozásra és a tisztességtelen versenyre vonatkozó törvényét.

Ez globális tendenciának tűnik, ugyanis a becslések szerint a Meta naponta 15 milliárd félrevezető hirdetésnek teszi ki a Facebook és az Instagram felhasználóit, amivel évente 7 milliárd dollár extra bevételhez jut.

Az EU régóta hadban áll a Metával Az eddigi tíz legnagyobb , az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) alapján kiszabott bírság közül nyolcat az Egyesült Államokban bejegyzett vállalatoknak kellett kifizetniük, rendszerint a személyes adatokkal történő visszaélések miatt.

Ezek az esetek egységes mintát követnek: a megbírságolt vállalatok jellemzően több adatot gyűjtöttek a felhasználóikról, mint amiről értesítették őket.

Ebben a statisztikában magasan vezet a Meta, és bár a techcég jelenleg is számos ügyben alperes, történt néhány kimagasló értékű bírsággal járó eset a közelmúltban.

Az eddigi legnagyobb bírságot az ír Adatvédelmi Bizottság (DPC) szabta ki a Metára az Európai Unió GDPR-szabályzata alapján 2023-ban: akkor a Metának 1,2 milliárd eurót kellett fizetnie, mert nem kezelte megfelelően a felhasználók személyes adatait.

A DCP szerint a vállalat az európai felhasználók adatait az Egyesült Államokba továbbította, ahol jóval lazább szabályok vonatkoznak az online térben tárolt személyes információk védelmére.

Ekkor felmerültek az unióban olyan aggodalmak is, hogy a Meta az USA titkosszolgálatainak is kiadhatja az európai felhasználók adatait, amik telefonszámokat és a pénzügyi adatokat is tartalmazhatnak.

Nick Clegg, a Meta globális ügyekért felelős ex-elnöke akkor azt nyilatkozta a sajtónak, hogy „ez a döntés hibás, indokolatlan, és veszélyes precedenst teremt számtalan más vállalat számára, amelyek adatokat továbbítanak az EU és az USA között”. 2024-ben az Európai Bizottság a szabad piac működését garantáló EEA egyezmény alapján közel 800 millió euróra bírságolta meg a Metát az unió versenyjogi szabályainak megszegése miatt.

A cég apróhirdetési szolgáltatását, a Marketplace-t összekapcsolta a Facebookkal, amivel igazságtalan versenyelőnyre tett szert a többi kisebb online hirdetési szolgáltatással szemben.

A bizottság szerint ez úgy volt lehetséges, hogy a Meta tisztességtelen kereskedelmi feltételeket szabott a többi Facebookon és Instagramon reklámozó apróhirdető szolgáltatónak, és mivel az egyik legtöbb felhasználóval rendelkező közösségimédia-platformmal, a Facebookkal közvetlenül kapcsolta össze apróhirdetési funkcióját, a más hirdetők által generált adatokat a saját javára tudta felhasználni.

Az ügy sokáig húzódott , ugyanis a Meta már 2016-ban integrálta a Marketplace szolgáltatást a Facebook felületébe, majd az EU-s szervek 2021-ben indítottak hivatalos eljárást tisztességtelen versenypiaci dominancia gyanújával.

Egy másik nagy horderejű esetre idén áprilisban került sor, amikor az Európai Bizottság az Apple-t és a Metát összesen 700 millió eurós bírság megfizetésére kötelezte , amiből 200 millió euró a Meta kasszáját terhelte.

A bizottság a digitális piacokról szóló jogszabály (DMA) értelmében a két Egyesült Államokban bejegyzett vállalat hatalmát próbálta korlátozni, amire a Meta akkor úgy reagált, hogy az EU „megpróbálja hátrányba hozni a sikeres amerikai vállalkozásokat”.

A bizottság még 2025-ben indított átfogó vizsgálatot mindkét amerikai vállalattal szemben: a Meta ellen felmerült xxxvádak szerint a cég modelljének alkalmazása nem megengedhető a felhasználókkal szemben, ugyanis e szerint a Meta felhasználóinak el kellett dönteniük, hogy kiszolgáltatják az adataikat a vállalatnak, ami összekapcsolhatja a Facebookon és Instagramon gyűjtött személyes információikat, vagy havi előfizetéssel kikerülik ezt az opciót.

Ez a jogi csatározás azért is érdekes, mert ekkor Donald Trump amerikai elnök 10 százalékos vámokat vetett ki az unióból érkező importárukra, azonban Arianna Podesta, az EU szóvivője a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy „itt a jogérvényesítésről van szó, nem pedig kereskedelmi tárgyalásokról.” ]]>