Péntek éjjel a kormány benyújtotta a parlamentnek a 2027-es költségvetés tervezetét.

A kormány közleménye szerint „A rendszerváltás első költségvetése igazságot szolgáltat az évtizedeken át magukra hagyottaknak, újraindítja az ország fejlődését, és szilárd alapokra helyezi az állam pénzügyeit” A 348 oldalas törvényjavaslat preambulumában „az igazságosság és a fejlődés” költségvetésének nevezik a jövő évit.

Úgy fogalmaznak, 2026-ban egy romokban heverő országot örökölt meg az új kormány, a fejlődés újraindítására az indoklás szerint azért van szükség, mert a kormány rendkívül nehéz gazdasági és költségvetési helyzetet örökölt.

A Pénzügyminisztérium átvilágítása szerint kormányváltás és kormányzati intézkedések nélkül a 2026. évi hiány elérte volna a bruttó hazai termék 8,3 százalékát.

Jövőre 2026-hoz képest csökkenő kiadásokkal és növekvő bevételekkel számol a kormány.

Néhány fontos változás: A tervezet alapján jövőre 9 százalékra csökken a minimálbér személyi jövedelemadója.

Az ennél többet keresők is többet kapnak bruttó 680 ezer forintos fizetésig a sávosan emelkedő adójóváírásnak köszönhetően.

Megduplázzák a családi pótlékot.

Az anyákra vonatkozó adómentesség havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárig lesz alkalmazható, csak az efölötti rész után kell személyi jövedelemadót fizetni. 123 milliárd forintot fordít a kormány a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére.

Januártól senki sem kaphat 120 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat.

Sávosan emelkednek a nyugdíjminimumot meghaladó, de még mindig rendkívül alacsony nyugdíjak.

Bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártya első lépcsőjét, ami több mint 2 millió időst érint, akiknek 500 ezer forint alatti a nyugdíja.

Jövőre nő a rokkantsági és rehabilitációs ellátás 10 százalékkal, az árvaellátás 20 százalékkal.

Mintegy 700 ezer idős és megváltozott munkaképességű ember kap többet 2027-től. 50 százalékkal emelkednek az otthonápolási díjak is.

Mi az, ami nem változik?

Megmarad a 25 év alatti fiatalok szja-kedvezménye: ők továbbra is az átlagkeresetig mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól.

Megmarad a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első hetének kifizetése.

Nem módosítanak a Babaváró Hitel, a CSOK, a falusi CSOK, vagy a rezsicsökkentés szabályain sem.

Béremelések Az egészségügyi szakdolgozók átlagosan 17 százalékos bérnövekedésre számíthatnak, a szociális ágazat állami intézményeinél foglalkoztatottak átlagosan 17,8 százalékos emelést kapnak.

A rendvédelemben dolgozó 84 ezer ember számára átlagosan bruttó 15 százalékos béremelést tartalmaz a költségvetés tervezete.

Átlagosan 21,5 százalékkal többet vihetnek haza a köznevelési intézmények nevelést és oktatást segítő, illetve technikai dolgozói.

A közművelődésben dolgozók átlagosan 10,7 százalékos emelést kapnak. 192 milliárd forint többlet jut béremelésre az egészségügyben, amely 510 milliérddal többet kap Lakhatás támogatása A lakhatások támogatására elindul a Wekerle+ Vásárlási és Építési Hitel, a Wekerle+ Lakástakarék, valamint a Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel program.

Ha valaki öt vagy tíz éven át félretesz havonta a saját fizetéséből, ahhoz az állam közvetlen, vissza nem térítendő támogatást tesz hozzá.

Az első öt év befizetéseire 10 százalékos, a hatodik évtől pedig 20 százalékos állami kiegészítést biztosítanak, 3 százalékos banki kamat mellett.

Az energetikai korszerűsítési program az ország minden településén elérhető lesz, gyermek vagy házasság kötelező feltétele nélkül.

Adóváltozások A milliárdosok vagyonadója körülbelül 15 ezer embert érint, és mintegy 200 milliárd forintos bevételt hozhat.

Változások lesznek a nagyvállalatok társasági adózásában, nő az innovációs járulék mértéke, megvonják a kedvezményeket azoktól az idegen multiktól, „amelyeknek a jelenléte nem jelent valódi társadalmi hasznot”.

A költségvetés nagyobb hozzájárulást követel az energiacégektől, a bankoktól, a biztosítóktól és a kereskedelmi láncoktól is.

Nőni fog a bányajáradék.

Emelkednek az egészségre ártalmas termékek, valamint az égetett szesz adóterhei, és többet fognak adózni a környezetszennyezők is.

Az eddig 0 százalékos reklámadó kulcsa is változni fog 3,75 százalékra.

Megszűnik az árrésstop, amire az infláció lassulása és az élelmiszerek átlagos éves árcsökkenése ad lehetőséget.

Aki nem egy 349 oldalas dokumentum böngészésével szeretné képbe helyezni magát a jövő évi költségvetés finom részleteivel, annak ajánlom a témában készített magyarázós podcastunkat , vagy ezt a cikkünket. ]]>