Drámainak és félelmetesnek nevezte a 2001. szeptember 11-i terrortámadás első óráit Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter a merénylet huszonötödik évfordulója alkalmából az MTI-nek adott interjújában.

Először azt hitték, baleset történt A volt politikus, aki az Egyesült Államokat ért 2001-es terrortámadás idején Magyarország washingtoni nagyköveteként teljesített szolgálatot, elmondta: a támadás napjának reggelén éppen a szokásos heti nagyköveti értekezletet tartották a nagykövetségen, amikor kilenc óra körül egy titkárnő kopogtatott be a tárgyalóba azzal, hogy repülőgép csapódott be az egyik New York-i toronyba.

Azt gondoltuk, hogy ez micsoda felelőtlen vagy ügyetlen dolog volt, és egy kisrepülő lehetett, majd folytattuk az aktuális ügyek tárgyalását.

Néhány perc múlva tért vissza a titkárnő azzal, hogy még egy gép csapódott be.

Ekkor vált világossá, hogy itt nem véletlen balesetről van szó, hanem valami szörnyűségről – idézte fel a támadás utáni perceket Jeszenszky Géza.

Elmondta: a nagyköveti titkárságon a televízióhoz mentek, amelyben már élőben közvetítették az eseményeket, az épületek lángolását, a füstöt, a mentést, majd a tornyok leomlását.

Hozzátette, nem sokkal ezután tudták meg, hogy a Pentagonba is becsapódott egy repülőgép, egy negyedik pedig célpontja felé tart, ez azonban később lezuhant.

Drámai volt ez az egy-két óra, ami nagyon pontosan rögzült az emlékezetemben fogalmazott, megjegyezve, mindezt látva-hallva mindenkinek az volt a következő kérdése, hogy ezek az események egy háború kezdetét jelzik-e. 25 fotó Jeszenszkyt zavarta, hogy Orbán nem határolódott el a disszonáns reakcióktól Kitért arra is: Magyarországgal és a kormánnyal órákon keresztül nem lehetett kapcsolatba lépni, az otthoniak nem tudták, mi történik pontosan Washingtonban.

A nagykövetségnek az volt a legfontosabb feladata, hogy megnyugtassa az otthoni közvéleményt, a politikai vezetést, a családtagokat, hogy „Washington nincs ostrom alatt”, a négy merényleten kívül nincs hír másról – mondta.

Jeszenszky Géza a terrortámadásra adott magyar kormányzati válasz kapcsán pozitívumként emelte ki, hogy az akkor éppen Berlinben hivatalos látogatáson tartózkodó Orbán Viktor magyar kormányfő a NATO 5. cikkelyébe tartozó támadásnak minősítette a merényletet.

Ez volt az első hivatalosnak mondható magyar reakció, amelyben nyilván benne volt a szolidaritás, az együttérzés és a támogatás kifejezése is az Egyesült Államok felé fűzte hozzá, majd megjegyezte, Csurka Istvánnak , az ellenzéki Magyar Igazság és Élet Pártja akkori elnökének a terrortámadások után tett, (a globalista politika felelősségét is felvető) nyilatkozata, valamint a magyar sajtóban megjelent egyes publicisztikák nagy visszhangot váltottak ki az amerikai közvéleményben.

Ez egy nagyon disszonáns hang volt Magyarországról értékelt Jeszenszky Géza, majd elmondta, nagykövetként rendkívül kellemetlen volt számára az is, hogy bár a magyar kormány igen, a miniszterelnök nem határolódott el ezektől a megnyilvánulásoktól.

Jeszenszky szerint ez volt Oszama bin Laden valódi célja Jeszenszky Géza szerint nem jött jól a terrortámadások miatt felfokozott hangulatban lévő amerikai vezetésnek az sem, hogy a magyar kormányzat az eredetileg tervezett F-16-os vadászgépek vásárlása helyett a svéd Gripenek bérléséről döntött, amiről az amerikaiak éppen a támadás előtti napon értesültek.

Ez számomra is derült égből villámcsapás volt, ezt a döntést rossz néven vették az amerikaiak – mondta Jeszenszky Géza.

Hozzátette: a helyzetet később sikerült valamennyire tompítania a magyar félnek, így ez nem okozott nagyobb romlást az addig nagyon jó magyar-amerikai viszonyban.

Szeptember 11. lehetséges indítékairól szólva a korábbi külügyminiszter azt mondta: véleménye szerint a terrortámadás eredeti célja nem az volt, hogy egyszerűen „megbüntesse” az Egyesült Államokat, hanem az, hogy az al-Kaida terrorhálózat vezetője, Oszama bin Laden távol tartsa a nyugati civilizációt az Öböl-menti térségtől.

Megjegyezte: a terrorizmus fészkének bizonyult Afganisztánt az Egyesült Államok és az önkéntes szövetségesei ugyan megtámadták és elfoglalták, a nemzetközi akció később kudarcot vallott, Afganisztán pedig visszasüllyedt korábbi állapotába.

A politikai és vallási fundamentalizmus lehet a 21. század bolsevizmusa idézte Antall József szavait Jeszenszky Géza, megjegyezve, beigazolódott az egykori miniszterelnök víziója.

Kapcsolódó Bombera Krisztina: A szerkesztőimtől mindig jobban féltem, mint a helyzettől, szeptember 11-én is 25 évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én Bombera Krisztina éppen New Yorkban élt, a következő időszakban tehát végigtudósította Amerika történelmének legsúlyosabb terrortámadását.

The post Jeszenszky Géza 9/11-ről: Drámai és félelmetes volt az a két óra first appeared on 24.hu .