Többször is írtunk arról, hogy a központosított informatikai közbeszerzésekért felelős állami szerv, a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) olyan tendereket folytatott le, amelyek kapcsán felmerült a túlárazás és a kartellezés gyanúja.

Tanács Zoltán, a TISZA-kormány tudományos és technológiai minisztere ígéretet tett, hogy felülvizsgálják a DKÜ beszerzéseit, és átalakítják a közbeszerzési gyakorlatot.

Most viszont egy olyan eljárásban hirdetett eredményt a DKÜ, amely látszólag ugyanolyan, mint a korábbi problémás tenderek, ráadásul két NER-cég is a nyertesek közé került.

Megkérdeztük a Tudományos és Technológiai Minisztériumot (TTM), hogy mi történt.

A Digitális Kormányzati Ügynökség még 2025 februárjában írt ki közbeszerzési eljárást megjelenítő eszközök beszerzésére.

A végleges ajánlattételi határidő 2025. augusztus 4. volt, a bírálati összegzést viszont csak idén szeptember elsején töltötték fel az EKR-be.

Eszerint a különböző projektorokra, interaktív megjelenítőkre, kijelzőkre, videofalakra stb. vonatkozó, összesen nettó 50 milliárd forint értékű keretmegállapodást hét konzorciummal kötik meg.

A konzorciumokban összesen 43 vállalkozás szerepel, a konzorciumvezető cégek pedig a következők: Bravogroup Rendszerház Kft., ETIAM Kft., Delta Technologies Zrt., IMG Solution Zrt., Euro-Profil Rendszerház Kft., 4iG Informatikai Zrt. és Visual Europe Zrt.

Utóbbi kettő köztudottan NER-cég: a 4iG Jászai Gellért , míg a Visual Europe Balásy Gyula érdekeltsége.

Az eljárást egyetlen részben írták ki, és az ajánlattevőknek valamennyi termékcsoportra, tartozékra és kapcsolódó szolgáltatásra ajánlatot kellett adniuk.

Mivel a terméklista a projektoroktól és az interaktív kijelzőktől a videófalakon át a videokonferencia-rendszerekig terjed, egy kisebb vagy specializált AV/IT-vállalkozás önállóan aligha tudott megfelelni a teljes követelményrendszernek, még akkor sem, ha saját szakterületén versenyképesebb lenne.

Így jellemzően csak valamelyik nagy konzorcium résztvevőjeként kerülhetett be a rendszerbe.

A DKÜ a keretszámot ezúttal is 8-ban határozta meg .

Összesen 11 ajánlat érkezett, ebből négyet érvénytelennek nyilvánítottak.

Így az érvényes ajánlatot adó 7 konzorcium mind bekerült a keretmegállapodásba.

Rengeteget bukhatnak az állami intézmények a központosított informatikai közbeszerzésekkel Ahogy arra korábban többször rámutattunk , a DKÜ minden keretközbeszerzésnél meghatároz egy keretszámot, hogy hány céggel szeretne szerződést kötni.

Ez a keretszám a DKÜ tenderei esetében 1 és 10 közötti sávban mozog, de a leginkább jellemző az, hogy 5 vagy 8 céggel szerződnek.

Azoknak, akik szeretnének valamilyen informatikai terméket szállítani az államnak, mindenképpen meg kell szerezniük egy helyet a keretben, különben a következő 2-4 évre kiszorulnak az állami informatikai piacról.

A szűkös keretszám meghatározása pedig jellemzően azt eredményezi, hogy a piaci szereplők igyekeznek konzorciumokba tömörülni, hiszen ebben az esetben a több céget magában foglaló konzorcium is csak egy helyet visz el, így többen is odaférhetnek a „fazékhoz”.

És hogy ezzel mi a gond?

A több helyről érkező, egybehangzó információk alapján a fő problémát a piaci szereplők látszólagos összehangolt magatartása jelenti: az ajánlattevők ugyanis nagy valószínűséggel előre egyeztetik az indulás feltételeit.

Erre a következők utaltak: az általunk korábban vizsgált 46 korábbi keretközbeszerzésből 28 esetében ugyanannyi vagy kevesebb ajánlat érkezett, mint a DKÜ által meghatározott keretszám. 21 esetben pedig pontosan ugyanannyi (!) ajánlatot adtak be, mint a keretszám (ezeket a tendereket citromsárga színnel jelöltük a táblázatban ). 21 esetben pontosan ugyanannyi ajánlatot adtak be, mint a keretszám.

Forrás: ekr.gov.hu/Átlátszó gyűjtés Felmerül a kérdés: hogyan lehetséges az, hogy olyan keretközbeszerzések esetében, ahol egyes konzorciumokban akár 10 cég is szerepelt, és összességében akár 50 cég lett szerződő fél, hajszálpontosan annyi csapatba rendeződtek a szereplők, mint ahány hely volt?

És ráadásul mindezt ennyi alkalommal.

Véleményünk szerint erre – háttéregyeztetések nélkül – matematikailag szinte nulla az esély.

És bár eredeti cikkünk óta eltelt 2 év, ez a „modell” azóta is működik, lásd a témában írt tavaszi cikkünket és a mostani eljárást.

Fellépést, változtatásokat ígértek A HVG májusban írt arról , hogy Tanács Zoltán miniszter a kinevezése előtti meghallgatásán arról beszélt, a kormányzati informatika sok problémával terhelt, ebből az egyik a közbeszerzések rendszere. „Tanács szerint több mint 3000 milliárd forint folyt keresztül ezen a területen, és ha ez a pénz jól hasznosult volna, Magyarország jóval előrébb tarthatna.

Szerinte ezek a közbeszerzések korrupcióval terheltek voltak, és óriási károkat okoztak.

Kitért arra is, hogy egy tényfeltáró cikk (az Átlátszó cikke – a szerk. ) szerint 46-ból 28 keretszerződésnél felmerül az összejátszás és a versenykorlátozás, ez 1200 milliárd forintos összeget érintett”.

Az általunk bemutatott DKÜ-s tenderek felülvizsgálatát ígéri Tanács Zoltán miniszter Tanács egy kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy át akarják alakítani a közbeszerzési gyakorlatot.

A több éves keretmegállapodásoknál ugyanis szerinte nem lehet reális árat adni, hiszen nem lehet előre tudni, hogy 4 év múlva mennyibe kerül majd egy laptop vagy egy processzor.

Ilyenkor a beszállító a kockázatok miatt eleve kétszeres-háromszoros árat mond – mutatott rá.

Tanács emellett azt is kiemelte, hogy a beszerzéseket gyorsítani is kell.

Ő ugyanis elfogadhatatlannak tartja, hogy az ötlettől a tényleges beszerzésig kilenc-tizenkét hónap teljen el. „Úgy fogalmazott, ma előfordulhat, hogy az állam a piaci ár háromszorosáért vesz laptopot, amely csak hónapokkal később érkezik meg.

A megoldást részben abban látja, hogy a kereteket vissza kell adni az intézményeknek, és nem szabad minden beszerzést központosítani” – írta a HVG.

Ezzel milliárdokat lehetne megspórolni az államnak.

Felmerül az összejátszás gyanúja annál a 390 milliárdos tendernél, amit az Integritás Hatóság nem vizsgálhatott Nem volt már ráhatásuk Ehhez képest megjelent a cikk elején említett, megjelenítő eszközök beszerzésére vonatkozó tender eredménye, amely látszólag minden ígérettel szembemegy.

Megkerestük ezért a Tudományos és Technológiai Minisztériumot, hogy megtudjuk: felülvizsgálta-e Tanács Zoltán vagy a minisztérium/kormány az érintett eljárást?

Általánosságban folyamatban vannak-e az ígért vizsgálatok a DKÜ-nél?

Ha igen, van olyan, ahol eredmény is született?

Ha igen, mivel zárult a vizsgálat?

Várható-e, hogy ebben az eljárásban megkötik a szerződést a nyertes cégekkel?

Ha igen, ki és milyen szakmai indokok alapján hagyja ezt jóvá?

Hogyan egyeztethető össze ez a konstrukció a kisebb informatikai és AV-cégek piacra jutásának ígéretével?

Tervezik-e a tényleges lehívások, a termékváltások és az alkalmazott árak nyilvánosságának biztosítását?

A 4iG állami szerződéseinek bejelentett átvilágítása kiterjed erre a keretszerződésre is?

A minisztériumtól a következő válaszokat kaptuk: „A megkereséssel érintett keretmegállapodás megkötésére irányuló központosított közbeszerzési eljárás ajánlattételi határideje a tavalyi évben lejárt, az ajánlati kötöttség mind az Ajánlatkérő, mind pedig az ajánlattevők számára beállt, erre tekintettel a közbeszerzési dokumentumok felülvizsgálatára és esetleges módosítására a TISZA-kormány hivatalba lépése után nem volt már jogszerű lehetőség, a minisztérium az eljárás lezárásához szükséges hozzájárulását az eljárást lefolytató DKÜ Zrt. részére megadta.

Fontos rögzíteni, hogy a központosított közbeszerzési eljárás eredményeként ebben az eljárásban egy keretmegállapodás megkötésére kerül sor, amely sem a központi beszerző szervként szerződő DKÜ Zrt., sem pedig a jelenleg hatályos 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti érintett szervezetek számára nem keletkeztet konkrét beszerzési kötelezettséget.” (Vagyis nem biztos, hogy sor kerül egyedi lehívásra.) Így folynak el a közpénzmilliárdok a központosított közbeszerzéseken keresztül „A DKÜ szerződési portfolióját folyamatosan vizsgáljuk, és az egész cég hosszútávú szerepével kapcsolatban is folyamatosak az egyeztetések.

Az alapvető cél, hogy a DKÜ egy horizontális informatikai standardokat képviselő intézmény legyen, megőrizve a beszerzési koordinációs szerepét minden olyan eszközcsoportban, ahol annak értelme van és nem piactorzító hatású.

Ahogy az a megkeresésben is hivatkozásra került, a keretmegállapodás megkötésére irányuló központosított közbeszerzési eljárásban az összegezés 2026.09.01. napján került megküldése az EKR-en keresztül.

Tekintettel arra, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján nem áll fenn olyan körülmény, ami a keretmegállapodás megkötése alóli mentesülést lehetővé tenné, így az Ajánlatkérő köteles eleget tenni a törvényben foglalt kötelezettségének.

Amennyiben megkötésre kerül a keretmegállapodás, úgy azt a DKÜ jelenlegi vezérigazgatója fogja aláírni a DKÜ Zrt. részéről.

A tulajdonosi joggyakorló TTM ezt a döntést a Kbt. rendelkezéseire is tekintettel direktben nem bírálhatja felül, de folyamatosan vizsgáljuk mind a korábbi, mind a jelenlegi vezetői döntéseket átláthatósági és integritási szempontok alapján is.” (Egy hasonló szituációba egyébként Vitézy minisztériuma is belekerült, ott ezt a lépést tették): 1,2 milliárdos szerződést húzott ki Tiborczék cégének zsebéből Vitézy minisztériuma A TTM szerint a kiírás jellege önmagában nem zárta ki kisebb cégek indulását, „legfeljebb az a körülmény hátráltatta azt, hogy a közbeszerzés tárgyából adódóan az eszközcsoportok szétválasztása a teljesítés során okozhatott volna funkcionális problémákat: aki ismeri az AV piacot, annak nyilvánvaló, hogy a fő konferenciaeszközök, szoftverek és licenszek, valamint a kapcsolódó „kis” eszközök, kábelek, fejegységek, asztali konzolok, mikrofonok, vezérlőegységek, kiegészítő kamerák stb. beszerzése azért történik csomagban, mert így a telepítés és karbantartás nagyban egyszerűsödik és elkerülhető, hogy más eszközökkel és szoftverekkel inkompatibilis termékeket vegyen egy-egy intézmény.

A csomag tipikus ára (45-55 M Ft) egyébként egy közepes méretű kereskedő cégnek már nem okozhat önmagában problémát, de a közbeszerzési eljárás komplexitása igen.

A TTM – összhangban Magyarország európai uniós kötelezettségeivel – fontos szempontnak tartja a KKV-k lehetőségeinek bővítését, tehát kiemelten kezeljük majd azt a keretmegállapodások és egyedi döntések körében is.

Fontos kiemelni, hogy a megkereséssel érintett eljárás tekintetében a keretmegállapodás megkötése esetén európai uniós forrásból megvalósítani tervezett közbeszerzések nem kerülhetnek megvalósításra belőle.” Arra a kérdésre, hogy tervezik-e a tényleges lehívások, a termékváltások és az alkalmazott árak nyilvánosságának biztosítását, a minisztérium a következőket írta: „a keretmegállapodás megkötését követően a DKÜ Zrt. által működtetett központosított közbeszerzési rendszerben ( Integrált DKÜ Portál Rendszer ) a megkötött keretmegállapodás – ideértve az annak megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás közbeszerzési dokumentumait is –, valamint annak mellékletei közzétételre kerülnek (…), így az IDPR-ben ezen adatok és dokumentumok felhasználói regisztrációt követően elérhetőek lesznek , ahogy jelenleg is elérhetők valamennyi megkötött keretmegállapodás tekintetében.

A keretmegállapodás alapján megvalósított konkrét közbeszerzésekkel kapcsolatos közzétételi kötelezettség teljesítéséért a Kbt. 31. § (5) bekezdése alapján az adott közbeszerzést megvalósító érintett szervezet a felelős, így azok EKR-ben történő, utólagos rögzítéséért is, összhangban 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakkal.

A központi beszerző szerv és a minisztérium is elkötelezett azt illetően, hogy a központosított közbeszerzési rendszerekben megvalósított közbeszerzések adatai egységes struktúra szerint, kereshetően és publikusan elérhetőek legyenek.” Jászai Gellért, a 4iG Csoport elnök-vezérigazgatója beszédet mond a Karmelita kolostorban 2026. március 2-án.

MTI/Hegedüs Róbert A 4iG állami szerződéseivel kapcsolatos átvilágítással kapcsolatban a minisztérium azt írta, „a 4iG állami szerződéseinek bejelentett átvilágítása alapvetően néhány nagy értékű szolgáltatási szerződésre, kölcsönszerződésre, állami hitelgaranciára és a kapcsolódó tőkeviszonyokat befolyásoló megállapodásokra koncentrál.

Figyelemmel az 1. kérdés kapcsán már ismertetett azon körülményre, hogy az érintett központosított közbeszerzési eljárás eredményeként keretmegállapodás kerül megkötésre, amely alapján az érintett szervezetek a Kbt. szerinti konkrét közbeszerzések eredményeként (közvetlen megrendelés vagy versenyújranyitás) kötnek majd egyedi szerződéseket, így magát a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárást jelenleg nem vizsgálja semmilyen folyó átvilágítás.” Volt államtitkár szavai erősítik a gyanút Hogy az állami informatikai beszerzésekkel kapcsolatban felmerül a korrupciógyanú, arról legutóbb Vályi-Nagy Vilmos beszélt a napokban.

A második Orbán-kormány infokommunikációért felelős államtitkár a Partizánnak adott interjújában többek között azt mondta, egyes piaci szereplők mondták meg az állami intézménynek, hogy „márpedig te ezt fogod fejleszteni, ezt a megoldást fogod választani, neked nincs beleszólásod.” Vagyis nem a valós igények, hanem egyes cégek érdekei alapján írták ki a tendereket.

A Partizán interjúja Vályi-Nagy Vilmossal Szerinte általánossá vált az is, hogy a magyar állam közbeszerzési terveit egy-egy szereplő mindenkinél korábban megismerhette, és az ő koordinációjával zajlott a piac megszervezése. „Minden területnek megvolt a maga gazdája és ura.” Úgy fogalmazott, „mindig volt egy megmondó ember – nagyjából ’16-’17 környékétől – aki kezébe vette a piacot, és azt mondta, hogy te bekerülhetsz ebbe a keretmegállapodás, te a konzorciumvezető leszel, te meg takarodjál innen”.

A legnagyobb szereplő ezen a területen a 4iG lett.

Vályi-Nagy Vilmos szerint több állami intézmény és informatikai cég is azt állította, hogy minden közbeszerzési terv először a 4iG-hoz került.

A cégcsoport munkatársai „úgy jártak be az intézményvezetőkhöz, mintha hazamennének”.

Ők már hónapokkal a kiírás előtt láthatták a pályázatokat.

Vályi szerint a keretmegállapodások esetében a 4iG mondta meg, hogy például egy notebook- vagy szerverbeszerzésnél ki indulhat konzorciumvezetőként, akik aztán eldönthették, kik lesznek a tagok.

Ebben azonban vétójoga volt a 4iG-nek. „Nélkülük egy PC-t sem lehetett Magyarországon az állam részére eladni” – fogalmazott.

A túlárazásokra pedig volt államtitkár hozott egy konkrét példát is.

Idén márciusban a NAV laptopokat vásárolt.

A hozzá eljutott adatok szerint a beszerzési érték 1,1 milliárd, míg a nyertes ajánlat 1,88 milliárd forint volt.

Így a profit a 700 millió forintot is meghaladta.

Szerinte nagyjából féláron lett volna reális ez a beszerzés, vagyis a NAV dupla áron jutott hozzá a termékekhez.

Egy évben több tucat ilyen beszerzés van az informatikában, így ki lehet számolni, hogy mekkora kár érte és éri a magyar államot – tette hozzá.

Az interjú megjelenését követően Jászai Gellért és a 4iG Csoport bejelentette , hogy büntetőfeljelentést tesznek Vályi-Nagy Vilmos ellen a „hazugságokra és minden alapot nélkülöző vádakra épülő interjú” miatt. 82 milliárdba kerülhet az ingyenes szoftver bevezetése az állami intézményekben Katus Eszter Nyitókép: Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter beszédet mond a budapesti Millenárison 2026. június 25-én.

Fotó: MTI/Purger Tamás Source