Javier Colomina, a NATO politikai és biztonságpolitikai ügyekért felelős főtitkárhelyettese az Egyensúly Intézet által szervezett Budapest Energy and Security Talks konferencia miatt Magyarországon járt.

A főtitkárhelyettes néhány nappal az ankarai NATO-csúcs után interjút adott a 444-nek.

Colomina szerint egyértelmű, hogy a NATO továbbra is az Egyesült Államok vezetésével működik, az amerikaiak szerepet fognak játszani Oroszország elrettentésében, és megmarad az atomernyő is.

Azt viszont jelezték, hogy másmilyen NATO-t szeretnének.

Egyértelműen Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést a NATO-ra, mondta a főtitkárhelyettes.

Az ankarai csúcstalálkozó után milyen NATO van most kialakulóban?

Továbbra is amerikai vezetésű marad a szövetség, vagy egyre inkább európaivá válik?

Szerintem az ankarai csúcstalálkozó több szempontból is sikeres volt.

Egyrészt lehetővé tette, hogy megkezdjük a hágai csúcson elfogadott döntések végrehajtását, mindenekelőtt a GDP 5 százalékának védelmi célokra fordítását.

Ennél azonban fontosabb, hogy lefektettük annak az átalakulásnak az alapjait, amelyet a terhek megosztásának, vagy másként NATO 3.0-nak nevezünk: erősebb Európa és ezzel együtt erősebb NATO.

Úgy gondolom, a NATO már most is erősebb, mint néhány éve, ezzel párhuzamosan pedig átrendeződésben vannak a szerepek: az európai tagállamok és Kanada egyre nagyobb felelősséget vállalnak a hagyományos védelemben.

Az Egyesült Államok azt szeretné, ha igazságosabban oszlana meg a teher a szövetségen belül.

Az amerikaiak továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a NATO-ban, a szövetség továbbra is az Egyesült Államok vezetésével működik majd.

Ugyanakkor azt várják, hogy Európa és Kanada vállaljon sokkal nagyobb szerepet Európa hagyományos katonai védelmében.

Így ugyanarról a NATO-ról beszélünk, csak más feladatmegosztással.

Mikor jöhet el az a pont, amikor azt mondhatjuk, hogy Európa önállóan is képes elrettenteni Oroszországot? ]]>