Nagyon fontos, hogy ennek a problémának a gyökere a szegénység és a kitaszítottság.

Amit most látunk Budapesten, az az előszobája, a küszöbe annak, ami vidéken már három generáció óta érlelődik.

Ott három generáció él egymás mellett úgy, hogy az egész közösséget átitatja a kristály.

Ha valamit nem kezdünk azzal, ami vidéken történik, akkor folyamatosan jelen lesz a fővárosban is a probléma.

Fokozott rendőri ellenőrzés, felszólaló polgármesterek, állandó rendészeti jelenlét, utcai addiktológiai szolgálat megszervezése : ezek az intézkedések is jól mutatják, hogy valami megváltozott az elmúlt hónapokban a fővárosban.

A romló közbiztonságot tengernyi lakossági panasz kíséri , ám a probléma korántsem csak rendészeti, legalább annyira szociális kérdés, hiszen az elmúlt másfél évtized, a legelesettebbeket hátrahagyó szociálpolitika lenyomatai jelentek meg most a budapesti utcákon.

Van kiút, és ha igen, mik a rövid- és hosszú távú megoldások?

Egyebek mellett erről beszélgettünk a fentebb idézett Dávid Ferenccel, a Kék Pont Alapítvány projektkoordinátorával.

Mohos Márton / 24.hu Két drogpiac, két külön világ A biopolitikai szakértő rögtön egyfajta időutazásra invitál minket, hiszen ahhoz, hogy megértsük, hol található meg a probléma gyökere, körülbelül három évtizeddel ezelőttre kell visszamennünk József- és Ferencvárosban.

Ekkor ezeknek a kerületeknek egyes részein már volt egy jól körülhatárolható amfetaminhasználói színtér, amely még javarészt láthatatlan volt, és a hírhedt IX. kerületi „Dzsumbuj” nevet viselő, egykori szükséglakásokból álló telepen összpontosult.

A Kék Pont egy másik alapítvánnyal közösen hajtott végre itt egy tűcsereprogramot, majd a program megnyitotta saját első programját a józsefvárosi Kálvária téren, ahol nagyjából ezer fő jelent meg.

The post „Jó lenne ráfogni a palackokra.

De a probléma sokkal több annál” – mi történik Budapest utcáin? first appeared on 24.hu .