Július végén, néhány nappal a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) fennállásának 99. évfordulója előtt Hszi Csin-ping szokatlan üzenetet küldött tábornokainak.

A kínai elnök, aki egyben a hadsereget irányító Központi Katonai Bizottság vezetője is, az állampárt politikai bizottságának egyik zárt, szakmai ülésén arra szólította fel a fegyveres erőket, hogy „erősítsék a pilóta nélküli intelligens technológiák katonai alkalmazását”, és fokozatosan építsenek ki egy „intelligens katonai rendszert”.

A megfogalmazás kellően bürokratikus, de a retorika mellett már tettek is mutatják, hogy Kína a mesterséges intelligenciát (AI) olyan fegyvernek tartja, amely nélkül a jövő háborúit nem lehet megnyerni.

A Hszi-beszédet követő napokban a kínai köztévé „A győzelem kivívása” címmel vetített dokumentumfilm-sorozatot, amely ritka bepillantást engedett a haditechnikai részletekbe.

A műsorban Teng Csien-ping ezredes egy olyan AI-rendszert mutatott be, amely a légierő tömeges, összetett csapásmérő műveleteinek megtervezését és összehangolását végzi.

Egy ilyen rendszer használata óriási mértékben megkönnyítheti a katonai vezetők dolgát, hiszen a bevett módszereknél nagyságrendekkel gyorsabban képes rangsorolni több száz célpontot, összehangolni több tucat köteléket, és feladatot kiosztani több mint száz harcászati egységnek.

Teng szerint a hagyományos módszerek egyszerűen „nem tudtak lépést tartani” ezzel a komplexitással. ]]>