„Akinek az idején történt a hiba, annak kell eltakarítani a romokat.

Ha ez megtörténik, visszatérünk erre” – válaszolta a Telexnek Cseh Gergő Bendegúz , az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója arra kérdésre, hogy lemond-e, miután Lezsák Sándor neve tévedésből bekerült a szerdán nyilvánosságra hozott hálózati személyek adatai közé.

Mint az ismert: Lezsák Sándor neve informatikai hiba miatt jelent meg az adatbázisban.

A hibáért az ÁBTL elnézést kért.

Az MDF-alapító, volt fideszes országgyűlési képviselő Lezsák, miután a neve felbukkant az újonnan életre hívott adatbázisban, azt mondta szerdán: „Kikérem magamnak, hogy kommunista ügynöki múlttal bélyegezzenek meg engem, aki a kommunizmus üldözöttje voltam.

Nem ügynök voltam, hanem engem figyeltek meg.

Mindenki, aki ezt az aljas hazugságot terjeszti, a bíróság előtt fog felelni érte.” Az ügyben megszólalt Lezsák Sándor lánya is, aki az ÁBTL vezetőjének lemondását követelte.

Az ügyben megszólalt Magyar Péter is.

Cseh Gergő Bendegúz a Telexnek elmondta: személyes levélben fogja megkeresni a fideszes politikust, hogy bocsánatot kérjen a történtek miatt, emellett elmagyarázta, hol történt a hiba.

Elmondása szerint a mágnesszalagok adatait október elején kapták meg az Alkotmányvédelmi Hivataltól (AH) egy Excel-adatbázis formájában. „Ezek a mágnesszalagok tartalmazzák a „H” adattárat, azaz a hálózati nyilvántartást, ami mintegy 58 ezer nevet tartalmaz az 1970-es évektől kezdődően.

Az ÁH-tól kapott adatbázisban ömlesztve, egyetlen mezőbe zsúfolva szerepeltek a különböző adatok, a levéltár munkatársainak kellett ezeket szétszedniük.

Erre alig egy hónapjuk volt, hiszen november 4-re volt kitűzve az iratok nyilvánosságra hozása.

Amikor az adatokat átmásolták a nyilvános adatbázisba, olyan nevek is átkerültek oda, amiknek nem kellett volna” – mondta.

Cseh Gergő Bendegúz azt is hangsúlyozta: Lezsákon kívül 163 megfigyelt neve kerülhetett ki a nyilvános adatbázisba, amelyeket azóta eltávolítottak onnan.

A törlések nyomán a mágnesszalagokról készült nyilvános adatbázisban csak azok szerepelnek, akik hálózati személynek tekinthetők, azaz valamilyen formában együttműködtek az állambiztonsággal.

Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet – ez még nem jelenti azt, hogy jelentettek is.

A távirati irodának azt mondta a főigazgató: három adattípus, az úgynevezett 6-os kartonok, a beszervezési, vagyis B-naplók és a mágnesszalagok feldolgozása nyomán mintegy 60 ezer nevet hoztak nyilvánosságra.

Ebből sem a 6-os kartonokat, sem a B-naplókat nem érinti a mostani adatvédelmi incidens, azok csak a tényleges hálózati személyek adatait tartalmazzák, csak a mágnesszalagok esetében volt informatikai probléma, amelyet az állambiztonsági hálózati nyilvántartás, a H-adattár okozott – közölte.

A hiba oka az lehetett, hogy az állambiztonság különböző kódokkal látta el a neveket, attól függően, hogy milyen típusú tevékenységet folytattak.

Például 07-es kódot írtak a kartonra, ha egy személyt kizártak a hálózatból és irattározták az anyagát, 04-es jelöléssel látták el, amikor még foglalkoztatták.

Volt egy külön kód, a 05-ös, amely kimondottan a megfigyeltekre vonatkozott.

Ezeknek a 05-ös kódú kartonoknak, vagy adatoknak az áttöltése során keletkezett a technikai probléma.

Ezt korrigálják most – közölte a főigazgató.

A továbbiakban alaposan átvizsgálják, hogy történhetett-e más tévesztés a 60 ezer név esetében – mondta Cseh Gergő Bendegúz, hozzátéve: a hibáért vállalja a felelősséget, illetve reméli, hogy azt még csütörtökön teljes mértékben el tudják hárítani.

Arra a kérdésre, hogy másoktól is kaptak-e jelzést arra vonatkozóan, hogy nevük tévesen került fel az ügynöklistára, azt mondta, hogy e-mailek százait kapják, amióta nyilvánosságra került az adatbázis.

Ezeknek a leveleknek a feldolgozása folyamatosan zajlik, egyelőre nem érkezett ilyen reklamáció.

The post Lemond-e a Lezsák-baki után? – megválaszolta a kérdést az ÁBTL igazgatója first appeared on 24.hu .