Két éve folyik az ügyben adóhatósági vizsgálat és nyomozás, mégis most először közölt hivatalos adatot állami szerv arról, mekkora kárt okozhattak a költségvetésnek a gázkereskedelemre épült adócsalási ügy szereplői.

A 444 még októberben elküldött írásbeli érdeklődésére a NAV két igazgatósága is küldött válaszokat az eljárások állásáról, ami már csak azért is figyelemreméltó, mert az ügyről a NAV egy 2025. január végi közleményt leszámítva eddig semmit nem kommunikált – addigra azonban már megjelent a cikkünk arról a Hetzig Trade Kft.-ről, ami fennállásának addigi tizennyolc hónapja alatt bírságokkal együtt mintegy 5,764 milliárd forintnyi adósságot halmozott fel a magyar állam felé.

Azóta csak annyit lehetett tudni, hogy az elmúlt két évben gázmaffiaként elhíresült, a gázkereskedelemből származó bevételt és annak áfatartalmát fiktív elektronikai beszerzésekkel eltüntető céghálózat ügyében több országra kiterjedő nyomozás folyik, és hogy az összetett céghálózat szereplői több százmilliárd forintnyi vagyont síboltak ki az országból (október közepi cikkünkben 300 milliárdos nagyságrendről írtunk).

Most viszont a NAV válaszai néhány részletet elárulnak – igaz, a két igazgatóság két eltérő szempontból foglalkozott az üggyel.

Az adóhivatal egyrészt adóigazgatási, ellenőrzési eljárást indított 2024-ben, „a NAV ügyben érintett valamennyi gazdálkodónál vizsgálatot folytatott”.

Az adóhatóság az írásos tájékoztatásuk szerint az átfogó ellenőrzés során „az adócsalási hálózat fő haszonélvezőiként azonosított hét, a magyar gáztőzsdén is aktív” gazdasági társaságot.

Az üggyel foglalkozó korábbi írásaink szerint ezek többsége úgynevezett korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyes cég lehetett (ez az a típusa a gázkereskedőnek, amely csak másik kereskedőnek értékesíthet gázt, végfelhasználót nem láthat el).

Ez a hét cég vélhetően egytől egyig annak a nagyszabású, komplex céghálózatnak a része volt, melyben gázimportőrök és strómanok nevén futó, minimális jegyzett tőkével alapított, „dobható” kft.-k (ilyen volt a Hetzig is) importáltak és értékesítettek hatalmas mennyiségben gázt valódi piaci szereplőknek – az ügy egyik előzetesben lévő gyanúsítottja is egy ilyen cég tulajdonosi köréhez kötődik –, majd elektronikai termékvásárlásról szóló fiktív számlákkal eltüntették a pénzt, és adósak maradtak a költségvetésnek az áfával is.

A NAV-tól kapott írásos tájékoztatás szerint az ügyletnek ennél a hét haszonhúzójánál az adóhatóság „több mint 32,7 milliárd forint be nem fizetett adót állapított meg, amelyhez további 21,7 milliárd forint bírság és egyéb szankció kapcsolódik”.

A cégek tehát összesen bő 54,5 milliárd forintjával maradtak adósai a költségvetésnek. „Annak érdekében, hogy a megállapított több mint 54,5 milliárd forintos adótartozás és szankció összege később behajtható legyen, a NAV az érintett társaságok vagyonából közel 24,8 milliárd forint értéket zárolt” – olvasható az adóhivatal válaszában.

Ebből a 2024-ben indult hét adóigazgatási ellenőrzési eljárásból kettő még folyamatban van. „Öt esetben az érintett cégek bírósághoz fordultak a NAV döntésének felülvizsgálata érdekében.

Ezek közül egy keresetet a bíróság már elutasított, négy ügyben pedig még tart a bírósági eljárás” – válaszolták kérdésünkre.

Bár az adóhivatal nem nevezte meg az érintett cégeket, feltehetően azokról van szó, amikről korábban mi is többször írtunk.

Vagyis olyan, jellemzően a minimális 3 milliós tőkével létrehozott kft.-k, amiket bármiféle vállalkozói, pláne gázpiaci előélet nélküli személyek hoztak létre gázkereskedelemre.

A cégalapítások egy kaptafára történtek, tavaly októberben például bemutattunk két olyan 3 milliós tőkéjű vállalkozást (Expeo Kft. és Waves Hungary Kft.), amiket 2023 októberében két nap különbséggel alapított csővezetékes szállításra egy-egy ózdi magánszemély, egy-egy IX. kerületi ügyvéd jegyezte be a cégeket, a két cégnek ugyanazon a napon ugyanabban a csepeli bankfiókban nyitottak bankszámlát, és a 2023-as pénzügyi beszámolójuk ezer forintra megegyezett.

A módszertanról és az egész gázmaffiáról Dohánygyár podcastunknak ebben az adásában beszélgettünk.

A strómanok cégjogi szempontból „tisztának” számítottak, nem volt negatív vezetői előéletük, hiszen nem volt semmilyen vállalkozással kapcsolatuk.

A frissen alapított cégek így könnyen és gyorsan megkaphatták az energiahivatali engedélyeket, majd ide-oda költöztették őket, megesett, hogy félig összedőlt házakban vagy cégtemetőkben parkoltatták egyiket-másikat.

Amikor szükség lett rájuk, rövid időn belül hatalmas pénzeket, néhány hét alatt sok tízmilliárd forintot folyattak át rajtuk: gázt importáltak és adtak tovább belföldön, hatalmas tételben és összegekért.

Végül eltűntek a bevétellel, annak áfájával és a kamutulajdonossal együtt – bár utóbbiakat sok esetben már megtalálták.

Az adóigazgatási ellenőrzés mellett ugyanis, szintén 2024-ben, nyomozás is indult, miután nem az „elnézte a könyvelő az áfabevallás határnapját” típusú hibának tűnt, hogy semmiből jött „üzletemberek” előtörténet nélküli cégei egyik napról a másikra tízmilliárdos forgalmat kezdtek lebonyolítani, eszközvásárlásaik után milliárdos tételben igényeltek vissza áfát, miközben a bevételeik áfáját nem fizették be.

Ezt a büntetőeljárást a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya indította, méghozzá „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt”.

Ez az igazgatóság azt közölte, hogy az eljárás során „több mint 41 milliárd forint biztosítására, zár alá vételére, lefoglalására került sor belföldi és külföldi pénzintézeteknél vezetett számlákhoz köthetően”.

Hogy ez a 41 milliárd forint hogyan viszonyul a másik NAV-szerv által írt 24,8 milliárd forintos zároláshoz, az nem derült ki az adóhivatali válaszokból, de mivel korábban az ügyet ismerő több forrásunk arról beszélt – egyebek mellett nyomozati iratokra hivatkozva –, hogy 67 milliárd forint körüli adósságot halmoztak fel a cégek a magyar állam felé, ez nagyjából kijön a két tétel összeadásából.

Bár a NAV bűnügyi igazgatósága a folyamatban lévő nyomozás érdekeire hivatkozva sok részletet nem árult el, annyit közölt, hogy – mint ezt korábban megírtuk – tizenhét országba összesen 47 nemzetközi jogsegélykérelmet indított „a vagyon visszaszerzése érdekében”, valamint „külföldi társszervektől jelentős számban kérte nyomozati cselekmények végrehajtását az eddig ismert haszonhúzókon túl, további elkövetők azonosítása és büntetőjogi felelősségre vonása céljából” a NAV nyomozó főosztálya.

Az eljárás során október közepi adatok szerint negyvenhat embert hallgattak ki gyanúsítottként, akkor azt írták, hogy „a jövőben további gyanúsítotti kihallgatások várhatóak”.

Az ügyben két személyt tartóztattak le még a múlt év elején, az ő előzetesüket azóta két-három havonta meghosszabbítják.

A mostani letartóztatás november közepén jár majd le.

A két letartóztatott egyike egy nemzetközileg elismert gázpiaci szereplő, L.

Péter – neki korábban az ügyvédje közvetítésével kérdéseket is feltehettünk –, akinek a letartóztatása azért különös, mert csak a gázkereskedő cégek engedélyezési eljárásában működött közre, vagyis abban a folyamatban, amihez semmilyen bűncselekmény gyanúja nem kötődik.

Az ügyvédje, Kálmándy László is kiemelte, hogy a hatósági eljárás kiindulópontja szerint egy szabályosan zajló gázkereskedelmi tevékenység zajlott le, majd az ebből a tevékenységből befolyó vételárat egy gázkereskedelmi tevékenységtől független, nem engedélyköteles tevékenység keretében használták fel törvénysértően. ]]>