A francia diákok az omladozó iskolák, a tanárhiány és az igazságtalannak tartott felvételi rendszer miatt kezdtek tiltakozni szeptember közepén, a mozgalom pedig hamar a megélhetési válság elleni általános demonstrációvá nőtt, és mások is csatlakoztak hozzá.

Most szombaton országszerte már több százezren vonultak utcára.

A többség békésen tüntetett, de erőszakos zavargók és vandálok több városban fosztogattak és gyújtogattak, Limoges-ban például leégett a 143 éves városháza.

A rendőrségi és hírszerzési kudarcokról szóló első értékelések politikai válságot okoztak, a kutatásokban vezető szélsőjobb kampányüzemmódba kapcsolt, az eseményeket pedig Magyar Péter, Donald Tusk és Trumpék is a szigorú migrációs politika melletti érvelésre használták fel. „Tanárokat kérünk, és rendőröket kapunk” – foglalta össze a Le Monde -nak Bilel Narjissi, a Saint-Denis-i Paul-Éluard Gimnázium 17 éves szóvivője, miért tiltakoznak Franciaországban a diákok.

A Párizs legnagyobb és egyik legszegényebb külvárosában található iskola az elsők között csatlakozott a több mint három hete tartó mozgalomhoz, és a francia diáktiltakozások egyik jelképévé vált.

A lapnak nyilatkozó tanulók szerint az iskola állapota jól megmutatja az oktatási rendszer egyenlőtlenségeit: ablakokat zártak le, mert féltek, hogy a diákokra zuhannak, a tantermek nyáron elviselhetetlenül melegek, télen fűtetlenek, és a tanárhiány miatt vannak, akik hónapokig nem kapnak szaktanárt.

Október 13-án például több száz diák, tanár és egyetemista gyűlt össze az iskola előtt.

Mintegy húsz ügyvéd talárban alkotott élőláncot, hogy megvédje a fiatalokat az esetleges rendőri erőszaktól, aztán váratlanul Greta Thunberg is megjelent a helyszínen.

A tüntetések egyik virálissá vált képe is itt készült: Bally Bagayoko polgármester a rendőrök elé állt, hogy megvédje a diákokat.

Ahogy azt a New York Times is írta, a tüntető diákok országszerte a leromló iskolai infrastruktúra és a tanár- és dolgozóhiány mellett a zsúfolt osztálytermeket, a túlterhelt órarendeket, valamint az alulfinanszírozottságot kifogásolják.

Sokan a felsőoktatási felvételi rendszer átalakítását is követelik, mert igazságtalannak tartják a kiválasztást.

A kormány sürgősen 3000 helyettesítő tanárt ígért a legrászorultabb iskoláknak, a diákok azonban ezt csak morzsáknak tartják.

A szeptember közepén indult demonstrációk aztán más városokban is terjedni kezdtek, szeptember 29-én, a közszolgálati sztrájk napján pedig országossá váltak, a hetek alatt pedig olyan tüntetéshullámmá nőtt, amit Franciaország évek óta nem látott.

Fokozatosan álltak be a tiltakozások mögé A diákokhoz fokozatosan szakszervezetek, nyugdíjasok, radikális baloldali politikusok, az emelkedő mezőgazdasági költségek miatt elégedetlen gazdák és a sárgamellényes mozgalom tagjai is csatlakoztak.

A CNN elemzése szerint a mozgalom mára túlnőtt az iskolák ügyén: a megélhetési költségek emelkedése, a kormány tétlensége, a növekvő vagyoni különbségek és a társadalmi-politikai változás iránti igény is beleolvadt.

A rendőrség kemény fellépése tovább szította az indulatokat.

Különösen nagy felháborodást váltott ki egy videó , amin egy rendőr tiltott fojtófogást alkalmaz egy lányon.

Az ügyészség és a rendőrség felügyeleti szerve legalább 34, állítólagos rendőri túlkapással kapcsolatos esetet vizsgál.

A sérültek között van egy 15 éves fiú, akinek valószínűleg egy rendőrségi sokkológránát robbanása tépte le a bal kezét, valamint egy 14 éves fiú, akit egy rendőr közelről kilőtt könnygázgránátja sebesített meg súlyosan.

A szeptember óta tartó zavargásokban több mint ezer rendőr, diák és iskolai dolgozó sérült meg, legalább két ember meghalt, két ember pedig elveszítette a kezét.

Az október 17-i szombati nagy tüntetést a szervezők a követelések egységesítésére szánták, a Le Monde szerint viszont ez nem jött össze.

Végül a hatóságok szerint mintegy 550 ezren vonultak utcára.

A belügyminisztérium adatai szerint mintegy 110 felvonulást tartottak, a CGT szakszervezeti szövetség viszont 800 ezerre becsülte a résztvevők számát.

A demonstrálók túlnyomó többsége békés volt, több helyen azonban összecsapások, gyújtogatások és fosztogatások törtek ki.

Párizsban maszkos fiatalok üzleteket fosztogattak és tüzeket gyújtottak.

A Champs-Élysées és a környező luxusutcák is célponttá váltak: a Dior, a Louis Vuitton és más divatcégek boltjait is megtámadták, a Montaigne sugárúton pedig teljesen kifosztottak egy Celine-üzletet.

A fosztogatások nem korlátozódtak a luxusáruházakra, kisebb boltok, gyógyszertárak és kávézók is áldozatul estek.

A boltosok közül többen maguk próbálták védeni az üzletüket, miközben a rendőrség csak késve érkezett meg.

Lyonban tüntetők felgyújtották a város turisztikai irodáját.

PARIS LOOKS LIKE A WAR ZONE THIS MORNING.

Burned-out cars.

Debris everywhere.

Luxury stores with smashed windows.

Monuments tagged.

People walking past the wreckage like it’s normal.

This is what walking through the city looks like on October 18th after last night’s “protests.” This is what happens when a country imports millions who refuse to assimilate, ignores the crime that follows, and then pretends the resulting chaos is just “economic frustration.” It ended with hundreds of shops looted, cars torched, and streets looking like a battlefield.

Over 1,800 arrested.

France chose open borders over order.

Now its capital looks like this. — TONY™ (@TONYxTWO) October 19, 2026 Marseille-ben, Franciaország második legnagyobb városában már szombat délelőtt megtámadtak egy rendőrőrsöt, majd a randalírozók a városházára is behatoltak, ahol felborították Marianne, a köztársaságot jelképező nőalak mellszobrát, közben bevásárlóközpontokat és üzleteket fosztottak ki.

A prefektúra szerint a zavargások csúcspontján 30 ezer fosztogató és nyolcezer erőszakos rendbontó volt az utcákon.

Az egyik legnagyobb felháborodást a 143 éves limoges-i városháza felgyújtása váltotta ki, aminek következtében összeomlott az óratorony.

Egyeseknek a 2019-es Notre-Dame-tűzeset jutott eszébe a párizsi városháza mintájára épített épület leégéséről.

Guillaume Guérin polgármester szerint 500–600 szélsőbaloldali aktivista támadta meg az állami intézményeket, a rendőrök pedig gyorsan kifogytak a bevethető tömegoszlató eszközökből, a városházát alig tíz perc alatt foglalták el és gyújtották fel a támadók. „Egy darab nemzeti rendőr sem volt, aki megvédte volna a városházát.

Ez az ország rosszul áll, nagyon rosszul áll, és ezt egy kis vidéki polgármester mondja” – fogalmazott Guérin.

Összesítések szerint körülbelül 1500 üzletet rongáltak meg, az anyagi kár több százmillió euró.

Hétfő reggelre országosan 2331 embert vettek őrizetbe, a sérült rendőrök, csendőrök és tűzoltók száma pedig az ezret közelíti.

Vasárnap valamelyest alábbhagytak a tiltakozások, de kisebb gócpontok továbbra is fellángoltak, a rendőrség könnygázt vetett be a párizsi Köztársaság téren, és a fővárosban vasárnap éjjel is folytatódtak a fosztogatások: Emmanuel Grégoire polgármester szerint újabb harminc üzletet támadtak meg. „A hétvége végére Párizs háborús övezetnek tűnt” – mondta egy városba látogató ember a Reutersnek, amelynek beszámolóját a CNN idézte.

A főváros lakói közül egyesek a fosztogatókat és a randalírozókat ítélték el, mások a hatóságokat hibáztatták, amiért nem kezelték korábban a válságot. „Szívszorító, egyszerűen szívszorító így látni a városunkat” – mondta a Reutersnek a 59 éves Farida, egy marseille-i lakos, aki nem árulta el a vezetéknevét.

Az 56 éves párizsi Paola Formenti a CNN-nek nyilatkozva a tüntetők „jogos” haragját is hangsúlyozta. „Az erőszakot természetesen el kell ítélni” – mondta, de szerinte „az ilyen erőszakot valójában csak úgy lehet elkerülni, ha válaszolunk az emberek tiltakozására, és meghallgatjuk őket”.

A CNN-nek a szombati párizsi tüntetésen az 57 éves Maria Pallas, egy nagy francia szakszervezet tagja azt mondta, „ez így nem mehet tovább”. „Ott vannak a megélhetési költségek, ott van a munkanélküliség, egy csomó minden.

Ezerféle dolog van.

Egy fiatal munkát keres, mi pedig sok mindent ígérünk neki, aztán végül semmit sem kap.” A tüntetések várhatóan folytatódnak, 24-ére újabb akciókat hirdettek , a 17octobregiletjaune.net oldalon már több tucat tervezett megmozdulást jelentettek be. „Egyértelműen nagy az igény a második felvonásra” – mondta az AFP-nek Benjamin Ball, az oldal tulajdonosa.

A tüntetések miatt már több városban is bevezetnek kijárási tilalmat .

Belpolitikai káosz, a migrációról író Magyar és Tusk Emmanuel Macron vasárnap este kemény fellépést ígért. „Akik romboltak, fizessenek” – mondta. „Akik fosztogattak, térítsék meg a kárt.

Akik megpróbálták megdönteni a köztársaságot, felelősségre vonásra számíthatnak.” Macron a hétre egyeztetéseket ígért „konkrét javaslatokról”, és azt mondta, meghallgatják a tüntetők követeléseit.

Azt is közölte, hogy „több nemzetközi kezdeményezést” indít az üzemanyagárak kezelésére és az Öböl menti országokból érkező stabil ellátás biztosítására.

Konkrét intézkedéseket vagy további részleteket azonban nem jelentett be.

Beszéde nem sokat segített a helyzetén: a tüntetők eredeti követeléseire kevés konkrét választ adott, a rendőrségi szakszervezetek pedig azt róják fel neki, hogy néhány nappal a zavargások előtt a rendfenntartók empátiájának hiányát kifogásolta.

Ahogy azt a 444-en is írtuk, a helyzetnek a jövő évi választásokra is hatása lesz , hétfőre pedig nyílt politikai válsággá mélyült.

Laurent Nuñez belügyminiszter vasárnap felajánlotta lemondását Macronnak, aki azonban nem fogadta el: az Élysée-palota szerint a rendfenntartó erők folyamatos irányítása miatt a miniszternek hivatalban kell maradnia.

Nuñez hétfő reggel a France Internek elismerte, hogy több városban elvesztették az ellenőrzést, és a rendőrség nem készült fel megfelelően a zavargásokra. „Mindenért felelős vagyok, ami történt” – mondta.

A kormány hétfő délelőtt válságtanácsot tartott, Macron a rendőrségi és hírszerzési kudarcok feltárását, valamint új intézkedéseket ígért az erőszakos csoportok ellen.

A kudarchoz az első értékelések szerint hozzájárult, hogy a rendőrség és a hírszerzés alábecsülte a várható tömeget.

A Le Figaro szerint a területi hírszerzés szerdán még csak 50–100 ezer résztvevővel számolt, péntekre is csak 150–200 ezer főre emelte az országos becslést.

A titkosszolgálatok előre jelezték, hogy ötezer szélsőbaloldali aktivista erőszakos akciókra is készülhet, de nem számítottak arra, hogy már kora reggel egyszerre több helyen támadások kezdődnek.

A kisebb csoportok szétforgácsolták a rendőri erőket, amelyeknek egyszerre kellett volna biztosítaniuk a békés tüntetéseket, védeniük a középületeket és megakadályozniuk az üzletek kifosztását.

Marseille-ben kezdetben mindössze egy, Párizsból levezényelt speciális rendfenntartó egység állt rendelkezésre, a később érkező erősítés már nem tudta megakadályozni a pusztítást.

A zavargások után a kormány és a szélsőjobboldal a szélsőbaloldalt, különösen a Franciaország Engedetlen nevű pártot hibáztatta.

Sébastien Lecornu miniszterelnök azzal vádolta a párt vezetőit, hogy bizalmatlanságot keltenek a rendőrséggel szemben a diákok körében, és azt állította, egyes randalírozók a „szélsőbaloldalhoz” tartoznak.

A kormány szerint a szervezett szélsőbaloldali csoportok használták fel a megmozdulásokat az állami intézmények és a rendőrség megtámadására, a káoszhoz pedig a külvárosi lakótelepekről érkező, leginkább fosztogatásban érdekelt csoportok csatlakoztak.

Ez a magyarázat összhangban áll több rendőrségi beszámolóval, de a résztvevők összetételéről és az esetleges szervezettségről még nincs átfogó kép.

Jean-Luc Mélenchon, a párt vezetője visszautasította a vádat, és a kormányt tette felelőssé.

A közösségi médiában azt írta, Lecornu „felelős a káoszért – akár hozzá nem értésből, akár azért, mert olyan rendpárti mozgalmat akar létrehozni, ami elterelné a figyelmet a közpénzügyek terén elszenvedett kudarcáról”.

A szocialista Raphaël Glucksmann egyszerre támadta a kormány tehetetlenségét és baloldali riválisát, Mélenchont, akiről azt mondta, hogy évek óta a káoszra építi a politikáját, ezzel végső soron Marine Le Pennek készíti elő a terepet.

A baloldalon attól tartanak, hogy a zavargások képei teljesen háttérbe szorítják az oktatás és a megélhetési válság miatt utcára vonuló százezrek követeléseit.

És mit csinált a közvélemény-kutatásokban így is vezető, szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN)?

Mindkét felet hibáztatta, és kampányüzemmódba kapcsolt. „Évtizedek óta fizetjük annak az árát, hogy elnézőek voltunk a bűnözéssel szemben, gyenge volt a tekintély, és erkölcsi, lélektani, valamint anyagi értelemben is lefegyvereztük a belbiztonsági erőket” – mondta Jordan Bardella, az RN elnöke, miután vasárnap kijött egy központi párizsi rendőrkapitányságról.

Azt mondta, a rendőröket ment támogatni, a történteket pedig Franciaország egyik legsúlyosabb közbiztonsági kudarcának nevezte.

Ezután Franciaország „tisztességes polgáraihoz” fordult, akiket sokkoltak a betört kirakatok és felgyújtott üzletek.

Bardella szerint nekik is fontos szerepük van az ország stabilitásának helyreállításában: a közelgő választáson a pártjára kell szavazniuk. „Az embereknek most fel kell ébredniük” – fogalmazott Bardella. „Jó politikai döntéseket kell hozniuk.

Mi pedig készen állunk arra, hogy helyreállítsuk a rendet az országban.” A New York Timesnak nyilatkozó Bruno Cautrès politológus szerint a pusztítás képei „a Nemzeti Tömörülés kezére játszanak”.

Le Pen pártja régóta két, egymással szemben álló Franciaország képét festi: a randalírozókkal és „woke” diákokkal teli városokét, illetve a csendes vidéken élő „jó Franciaországét”.

A lap szerint a mostani zavargások erősíthetik ezt a kampányüzenetet, bár az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a választásig hátralévő hónapokban még sok minden változhat.

Le Pen vasárnap este videóüzenetet tett közzé, amiben éppen ezt a megosztott Franciaországot festette le.

Egy faasztal mögött ült, mögötte a francia zászlóval, összekulcsolt kézzel – úgy, mint aki már az elnöki székbe készül. „Elítélem, hogy a rendbontók eltérítették ezt a haragot, és káoszt szítanak Franciaország városaiban.

Hat hónap múlva a franciák másik utat választhatnak: a tekintély és a biztonság helyreállításának útját” – mondta.

Macron számára tehát a helyzet különösen rosszkor jön: mandátumából alig több mint fél év van hátra, a kormánynak pedig egyszerre kellene bizonyítania, hogy képes helyreállítani a közrendet, és politikai választ adnia a hetek óta tartó tiltakozásokra.

Az elnökválasztás jövő májusban lesz, és az már most borítékolható, hogy a kampányt a közbiztonság és az állam működőképessége fogja meghatározni.

A francia események más országok vezetőinek figyelmét is felkeltették, Magyar Péter miniszterelnök a vandalizmust, történelmi épületek pusztulását és rendőrök sérüléseit bemutató felvételekre hivatkozva állt ki a szigorú magyar migrációs politika mellett.

Azt írta, „ezen értelmetlen rombolást és igazolhatatlan erőszakot látva, talán már mindenki számára érthető, hogy Magyarország miért képviseli a lehető legszigorúbb fellépést a migráció kapcsán, és miért nem fogunk semmilyen nyomásra lazítani a külső határaink védelmén és a bevándorlási politikánkon.” A miniszterelnök kijelentéseit többen is kritizálták, többek közt Jámbor András volt országgyűlési képviselő és a jelenleg Franciaországban élő Schilling Árpád rendező is.

Hétfőn viszont már a párizsi Szajna-parti Tisza sziget Facebook-oldalán is megjelent egy poszt , amiből az derül ki, hogy a Franciaországban élő tiszások (vagy legalábbis egy részük) sem ért egyet a miniszterelnök szavaival.

Többek között azt írták: „Mélységesen távol áll tőlünk Magyar Péter posztja, amiben a rongáló, kirakatokat zúzó vandálokat összemossa a migránsokkal.

Nem értünk vele egyet, és őszintén sajnáljuk, hogy erre a következtetésre jutott.” Azt is írták, hogy a valóság jóval összetettebb annál, mint amit a miniszterelnök írt, a vandálokról ugyanis „egyelőre csak annyit tudni biztosan, hogy semmi közük a jogaikért kiálló diákokhoz.” Donald Tusk lengyel kormányfő vasárnap – Franciaország említése nélkül – szintén azt írta , Lengyelország „nem fogja megismételni és megfizetni más országok hibáit”, és fenntartja szigorú menekültügyi politikáját. „Határozottan védjük a határt az illegális migrációval szemben; saját menekültügyi politikánk van (nem fogadunk be kérelmeket); kitoloncoljuk azokat, akik megszegik a lengyel törvényeket” – írta az X-en.

Hozzátette: a biztonsági kérdésekben könyörtelenek lesznek, és ezt Brüsszelben az európai vezetőknek is elmondta.

Donald Trump amerikai elnök és JD Vance alelnök is a bevándorláspolitika kudarcának tulajdonította a zavargásokat. „Franciaország lángokban áll!” – írta Trump az X-en . „A teljesen más világból érkező, szívükben gyűlöletet hordozó emberek bevándorlása szétverte ezt az egykor nagyszerű országot.

Zárják le a határaikat, és vegyék vissza az irányítást, mielőtt túl késő lesz!” Vance a „nyugati liberálisokat” hibáztatta az erőszakért, akik szerinte „a sokszínűség és az együttérzés nevében importálták a harmadik világot Franciaországba és más országokba”, figyelmen kívül hagyva „az asszimiláció és az összeegyeztethetőség alapvető kérdéseit”. „Remélem, az amerikaiak figyelnek.

Ez a jövő vár az országukra a kongresszusi demokraták tervei szerint” – írta az alelnök.

A hétvégén Európa más részein is utcára vonultak tüntetők.

Belgiumban diákok demonstráltak az oktatási rendszer állapota miatt, Lisszabonban pedig több tízezren tiltakoztak a megélhetési költségek emelkedése és a lakhatási válság ellen.

Milánóban két egymást követő éjszakán voltak zavargások : tüntetők köveket dobáltak és szupermarketeket fosztogattak, a rendőrség könnygázt és vízágyút vetett be.

Albániában hónapok óta tüntetnek diákok a kormányzati korrupció miatt, a fővárosban, Tiranában a hétvégén erőszakba torkolltak a demonstrációk. ]]>