A londoni Kew Gardens botanikus kertben 1871 óta működő meteorológiai állomás történetében 2026 júliusa volt az első naptári hónap, amikor egyáltalán nem mértek csapadékot – derül ki a Met Office adatainak független elemzéséből .

Az eredményt megerősítik a Környezetvédelmi Ügynökség délnyugat-londoni Hogsmill csapadékmérőjének adatai is.

A főváros egyes részein előfordult ugyan néhány futó zápor a hónapban, az összkép azonban egyértelmű : egy Észak-Londonban 2009 óta üzemelő magánállomás tulajdonosa, Ben Masschelein-Rodgers szerint saját tizenhét éves adatsora és az 1871-ig visszanyúló hivatalos mérések alapján is ez volt az első csapadék nélküli hónap a környéken.

A Heathrow repülőtéren eközben megdőlt a helyi rekord: az 1948 óta figyelt állomáson 42 egymást követő esőmentes napnál járnak, és a sorozat még tart.

A Met Office „egészen rendkívülinek” nevezte a hónapot: Anglia és Wales az 1836 óta tartó mérések legszárazabb júliusát élte át , Dél-Angliában mindössze 1,5 milliméter csapadék hullott, ami az 1991–2020-as átlag két százaléka, az átlaghőmérséklet pedig 3,2 fokkal haladta meg a megszokottat.

Angliában összesen 6,5 milliméter eső esett, ami a korábbi, 1911-es rekord felénél is kevesebb, de Walesben is csak 9,3 milliméternyi esőt jegyeztek fel.

Legalább húsz hivatalos állomáson először fordult elő teljesen csapadékmentes július, Berkshire-től Kentig tizenkilenc megyében nem haladta meg az egy millimétert a havi mennyiség.

A Reading melletti Stratfield Mortimerben az 1858 óta vezetett helyi adatsorban ez volt az első ilyen hónap.

Wales a valaha mért legmelegebb júliusát élte, Anglia a második legmelegebbet, és ez volt idén a hatodik egymást követő hónap átlag feletti hőmérséklettel.

A hivatalos szervek is hangsúlyozzák: a tudományos konszenzus szerint a hőhullámokat a fosszilis tüzelőanyagok égetése, tehát az emberi tevékenység okozta klímaváltozás tette erősebbé és valószínűbbé.

A Guardian beszámolója szerint Anglia több mint fele és Wales egésze hivatalosan is aszály sújtotta területnek minősül, a lakosság negyven százalékára locsolási tilalom vonatkozik, a gazdaszövetség pedig már élelmiszerhiánytól tart.

A szárazság Európa-szerte érezteti hatását: Görögország az elmúlt évtized egyik legsúlyosabb tűzszezonjával küzd, Franciaországban a valaha volt legnagyobb erdőtűz után térhettek haza az evakuált lakosok, és a lap a Duna alacsony vízállása miatt bajba kerülő Magyarországot és Romániát is kiemeli, ahol atomerőművi blokkokat kellett leállítani, miután a folyó hozama a júliusi átlag harmadát sem éri el.

Az eső ugyanakkor nem old meg mindent: Jeff Da Costa, a Readingi Egyetem kutatója szerint a kiszáradt, kérges talajon és a megcsapolt tározók mellett most igen jelentős a heves villámárvizek kockázata. „Nem egy-két napnyi eső fogja ezt megoldani.

Lehet, hogy éppen az jelenti majd a legnagyobb veszélyt” – mondta. ]]>