A világ tengerei a múlt hónapban melegebbek voltak, mint bármikor korábban júliusban a mérések kezdete óta – írja a Guardian az EU Copernicus kutatóira hivatkozva.

Az Atlanti-óceán partvidékén és a Földközi-tenger nyugati részén a tengeri felszíni hőmérséklet júliusban rekordmagasságot ért el, miközben súlyos tengeri hőhullámok kavarták fel Európa tengereit.

Globális szinten a hideg sarkvidéki régiókon kívüli átlagos tengeri felszíni hőmérséklet a hónapra vonatkozóan minden idők legmagasabb értékét érte el, megdöntve a 2023-ban felállított korábbi júliusi rekordot.

Emellett július volt a mérések kezdete óta minden idők második legforróbb júliusa – a világszerte mért felszíni levegőhőmérséklet 0,01 fokkal maradt el a 2024 júliusában mért hőmérsékletek átlagától.

Ha viszont csak Nyugat-Európát nézzük, ott az idei volt a mérések óta kezdete óta a legmelegebb júniusi-júliusi időszak.

Közép-Európát is hőhullám sújtja, több országban, köztük Ausztriában és Szlovákiában is megdőlt a nemzeti hőmérsékleti rekord.

Samantha Burgess, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzési Központ klímakutatója szerint az idei nyár tapasztaltai is jól mutatják, hogy az éghajlati összeomlás fokozza az egymást erősítő szélsőséges jelenségeket.

Az év eleje óta mintegy félmillió hektár égett le az EU-ban, amihez átlag feletti szennyezés is társult, mivel az égő növényzet sűrű füstöt bocsát ki.

A tűzoltást megnehezítő forró, száraz és szeles időjárási körülmények is új rekordokat állítottak döntöttek. „Az éghajlatváltozás egyre kedvezőbb feltételeket teremt a hatalmas erdőtüzek kialakulásához” – mondta Víctor Resco de Dios, a Lleida-i Egyetem erdőmérnöki tanszékének professzora, aki szerint a tendenciát a növénygazdálkodással és a városok tudatos tervezésével lehet enyhíteni. „Egy dologban azonban tisztán kell látnunk: ami ma számunkra szélsőségesnek tűnik, az néhány évtized múlva rendkívül enyhe lesz, ha továbbra sem hozzuk meg a szükséges alkalmazkodási intézkedéseket” – mondta. ]]>