Magyar kutatók olyan adatvezérelt és számítógépes modelleket fejleszt ki, amelyek képesek a makacs baktériumokat elpusztító bakteriofágok (röviden fágok) hatékonyságának előrejelzésére.
Milliók életét keserítik meg azok a makacs bakteriális fertőzések, amelyekkel szemben a hagyományos gyógyszerek már tehetetlenek.
A betegek gyakran évekig tartó ördögi körbe kényszerülnek: átmeneti javulás után a kór újra és újra kiújul.
Ennek a körforgásnak a megtörésére indított most nagyszabású kutatási programot az Európai Bizottság.
A 16 nemzetközi partner összefogásával megvalósuló REPhRAME projektben a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) kutatói kulcsszerepet játszanak: ők fejlesztik azt az adatvezérelt „iránytűhöz” hasonlítható modellezést, amely nélkülözhetetlen a személyre szabott gyógyításhoz.
Az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok terjedése korunk egyik legsúlyosabb globális egészségügyi veszélye.
Az Európai Bizottság Horizon Europe programja több mint 45 millió eurós támogatással indított el három fágterápiás kutatási projektet.
A fágterápia, amely bakteriofágok alkalmazását jelenti a bakteriális fertőzések leküzdésére, már a 20. század elején megjelent, de az antibiotikumok eredményes hatása miatt hosszabb ideje háttérbe szorult.
A REPhRAME projekt az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsekkel szemben keres új fegyvert.
A program különlegessége, hogy a célzott fágkezelést ötvözi a szervezet természetes mikrobiom-egyensúlyának helyreállításával, így nemcsak a tüneteket kezeli, de a fertőzés kiújulásának mélyen gyökerező forrását is képes felszámolni.
Bár a fágterápia elve egyszerű – a vírusok elpusztítják a baktériumokat –, a gyakorlatban igen nagy precizitásra van szükség, a fágok ugyanis rendkívül célzottak, csak bizonyos baktériumtörzseket támadnak meg.
Ahhoz, hogy a módszer valóban működjön, pontosan előre kell jelezni, hogy melyik vírus melyik baktérium ellen lesz hatékony.
Ebben válhat meghatározóvá a HUN-REN SZBK Transzlációs Mikrobiológia Laboratóriumának munkája.
A Kintses Bálint vezette kutatócsoport olyan adatvezérelt és számítógépes modelleket fejleszt ki, amelyek képesek megjósolni ezt a kapcsolatot. „A fágterápia egyik legnagyobb ígérete éppen a rendkívüli célzottsága: a problémát okozó baktériumokat úgy tudja elpusztítani, hogy közben érintetlenül hagyja a szervezetünk számára hasznos baktériumközösségeket.
Ehhez azonban pontosan értenünk kell a fágok és baktériumok közötti kapcsolatot.
A REPhRAME projektben különösen izgalmas, hogy a laboratóriumunkban felhalmozott elméleti tudás most egy hatalmas, több országra kiterjedő európai klinikai vizsgálat részeként közvetlenül a betegek javát szolgálhatja” – hangsúlyozta Kintses Bálint, a HUN-REN SZBK laboratóriumvezetője.
A 2026 júniusában indult, öt éves lefutású REPhRAME projektben 16 neves európai intézet – köztük német, brit, svájci és lett egyetemek – dolgozik együtt.
A szegedi kutatók munkája adja azt a nélkülözhetetlen módszertant, amely képessé teszi a fágterápiát arra, hogy az eseti, kísérleti próbálkozásokból tervezhető, biztonságos és az európai klinikai gyakorlatba beépíthető kezeléssé váljon.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: ]]>
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.