Közel 700 millió forintos állami támogatásból épülhet látogatóközpont, parkoló és 162 kilométeres túraútvonal a nagymarosi Törökmezőn – részben Nagy László magánvállalkozó ingatlanán.

Az érintett üzletember a törökmezői turistaház tulajdonosa, aki évek óta azért lobbizik, hogy a Natura 2000-es, védett területen négycsillagos szállodát építhessen.

Ehhez a helyi építési szabályzat módosítása kellene, amit a képviselő-testület eddig nem szavazott meg.

Ha egyszer mégis megteszik, a közpénzből megvalósuló látogatóközpont a magánszállodának hozhat majd vendégeket.

Törökmező Nagymaros külterületi településrésze, ami a Börzsöny egyik legnépszerűbb kirándulóhelye.

Jelenleg Nagy László turistaháza mellett egy kalandpark és állatpark várja a látogatókat, akik között sok a kisgyerekes család.

Néhány kilométeres könnyű túrával elérhető innen Zebegény, Kóspallag és a Hegyes-tetőn álló Julianus-kilátó is, ahonnan a Dunát, a Visegrádi-hegységet és a Börzsönyt is meg lehet csodálni. 3000 négyzetméteres épületet szeretne Nagy László két földterülettel rendelkezik Törökmezőn.

A két helyrajzi számon, egymás mellett fekvő ingatlan összesen 8,6 hektáros, mindkettő legelő besorolású – az egyiken egy gazdasági épület, a másikon a törökmezői turistaház áll.

A területek a Natura 2000 hálózat részei, a tulajdoni lapon nemzeti parki védett területként vannak feltüntetve, az egyikre pedig bejegyezték a „Nagymaros–Török-mező” néven nyilvántartott, ex lege védett régészeti lelőhelyet is.

A törökmezői turistaház elődjét 1938. december 18-án adták át a Magyar Általános Hitelbank turistaegyesületének.

Aki meg akarta látogatni, annak a Magyar Turista Szövetség arcképes igazolványára volt szüksége; és akkoriban még csak harminc fő fért el benne.

Mára a ház alaposan megváltozott: a 120 férőhelyes épület mellett kalandpark és állatpark is működik a területen. (Forrás: Turista Magazin ) Az egyik telek Kb-Tr3 (különleges, beépítésre nem szánt terület) besorolású.

A másik, 6,8 hektáros telek részben Kb-Tr3, részben Ek (közjóléti rendeltetésű erdőterület) besorolású, ami 5 százalékos beépíthetőséget jelent.

A helyi építési szabályzat (HÉSZ) kimondja, hogy a telek Kb-Tr3 besorolású részén a turisztikai, sport- vagy rekreációs célú építmények legfeljebb 250 négyzetméteresek lehetnek, míg az Ek besorolású részen csak az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

Ha tehát Nagy szállodát akar építeni, azt csak úgy érheti el, ha az önkormányzatnál kezdeményezi a HÉSZ módosítását.

Nagy László ezt többször meg is tette : kérte a terület beépíthetőségének 7,5 százalékra emelését, az építménymagasság 7,5 méterre növelését, és azt, hogy egy épület legnagyobb mérete 3000 négyzetméter lehessen – ami a jelenleg megengedett 250 négyzetméter tizenkétszerese lenne.

Az átminősítés fontosságát azzal indokolta, hogy fejleszteni kíván: szolgáltatóközpontot, közösségi és családi szálláshelyeket, a biciklis és gyalogos turistákat kiszolgáló infrastruktúrát, valamint természetismereti és környezeti nevelési funkciójú egységeket építene.

A két helyrajzi számon lévő ingatlanon egyébként 300 millió forintos egyetemleges jelzálog van, ami Z.

Zsolt és a LÖVŐHÁZ 2010 Kft. nevére szól.

Zsolt az a férfi, akit 2024-ben tartóztattak le különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és vesztegetés miatt a parkfenntartási botránnyal összefüggésben .

A Lövőház 2010 Kft-ből Z.

Zsolt 2023-ban kiszállt, annak jelenlegi tulajdonosai egy másik cégen keresztül Szalai-Zámbó Szilvia és Benkő Gábor.

Nagy László arra a kérdésünkre, hogy milyen kapcsolatban van a céggel és Z.

Zsolttal, azt válaszolta, hogy „üzleti kapcsolatban”.

A törökmezői turistaház (fotó: Facebook ) „Fenntarthatóság és természetvédelem” Megkerestük a beruházót, Nagy Lászlót, hogy pontosan mik az elképzelései a területen.

Elmondása szerint még tervezés alatt van a dolog, több verzió is létezik a tervekre.

Nagy jelezte, hogy „fontos tisztázni, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park és az Ipoly Erdő Zrt. is ezt a területet jelölte ki turisztikai szempontból fejleszthető területnek még évekkel ezelőtt, a környező 20-50 km2 körzeten belül.

Magyarul, mikor pont védettségről beszélünk, akkor ez az egyetlen terület se szeri, se távol, ahol fejlesztést lehet végezni.” Nagy elmondása szerint az eddigi előzetes vizsgálatok alapján egy hozzávetőlegesen 200–250 fős kapacitású szálláshelyet lehetne megvalósítani: „az elképzelés kialakítása során kiemelt szempont a fenntarthatóság, a természet- és környezetvédelmi szempontok érvényesítése, a projekt gazdaságossága, valamint a Börzsöny turisztikai igényeinek vizsgálata volt.

A beruházás végleges költsége és finanszírozási konstrukciója jelenleg még nem került meghatározásra.” Nagy László a nagymarosi testületi ülésen 2026. június 30-án (forrás: Dunakanyar Hírek/Youtube) „Csak egy ChatGPT-vel összerakott hülyeséget láttunk” Nagymaros főépítésze, Varga Csaba szerint azonban a területen álló turistaház már most sem felel meg az érvényes beépítési előírásoknak, sem a beépítettség, sem az épületmagasság tekintetében. „A kérelmező most korszerűsítené és bővítené az épületet a ház mellett lévő aszfaltozott sportpálya helyén, hogy továbbra is a bakancsos turizmus ki tudja szolgálni. (…) Úgy gondolom, hogy ezen célok nagymarosi érdekek is, a tervezett bővítések nem túlzók, ezért a kérelem befogadását és annak rendezési terv keretében való részletes vizsgálatát támogatom” – írta 2026 májusában.

A képviselő-testület számos alkalommal tárgyalta a HÉSZ-módosításról szóló előterjesztést, legutóbb 2026. június 30-án, amikor úgy döntött: újabb egyeztetésre van szükség, a módosítást tehát akkor sem szavazták meg.

Ha a testület egyszer mégis engedélyezi a módosítást, a tervek szerint négycsillagos szálloda épülhet a területen, amely – legalábbis Nagy László szerint – jó bevételt jelentene a településnek. „Csak egy ChatGPT-vel összerakott hülyeséget láttunk mint látványterv” – nyilatkozta ugyanakkor megkeresésünkre az egyik helyi képviselő, aki szerint teljesen elhibázott döntés lenne szállodát engedélyezni Törökmezőre.

A testületi ülések felvételei szerint a polgármester a módosítás mellett érvelt, a testület azonban nem szavazta meg azt.

Nagymaros polgármestere, Petrovics László (független) nem reagált a megkeresésünkre.

A törökmezői szálloda látványterve (forrás: testületi ülés 2026. június 30., Youtube) Turisztikai fejlesztés EU-s pénzből A másik nagy törökmezői terv egy turistáknak szóló látogatóközpont, amely Nagy ingatlanán épülne fel.

Ezt a BÖRZSÖNY KAPUJA Innovációs Klaszter valósítaná meg pályázati forrásból.

A 2021-ben alakult klaszter tagjai Kismaros, Kóspallag, Nagymaros, Szokolya és Verőce önkormányzata, valamint három szervezet: a Hegyvidéki és Alföldi Turistaházak és Ifjúsági Szállók Kft., a Dunakanyar Alpintechnika Kft. és a Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége (MISZSZ).

A Hegyvidéki és Alföldi Turistaházak és Ifjúsági Szállók Kft. tulajdonosai Nagy Magdolna és Nagy Nikola Fanni, Nagy László hozzátartozói.

A felszámolás alatt álló Dunakanyar Alpintechnika Kft.-nek 2013–2022 között szintén Nagy Nikola Fanni volt a résztulajdonosa.

A MISZSZ 1990 óta működő szakmai érdekvédelmi szervezet, amelynek vidéki szálláshelyekért felelős elnökségi tagja maga Nagy László.

Érdekesség, hogy a cégek ma már nem szerepelnek az alapítók között: a klaszter honlapja csak négy önkormányzatot sorol fel, miközben az alapító dokumentum preambulumában még ott voltak Nagy, illetve családtagjainak cégei és érdekeltségei. 2024-ben a klaszter a Börzsöny Kapuja Nonprofit Kft -n keresztül – melynek tulajdonosa öt önkormányzat – elindult a TOP Plusz „Aktív turizmus fejlesztése” pályázatán (TOP_PLUSZ-6.1.4-23-PT2) „Börzsöny Vándorút, valamint a fejlesztés központi turisztikai információs megállópontjának, Törökmezőnek fejlesztése” címmel.

A tervek szerint – a pályázati anyag adatai alapján – évente 80 000 ember által látogatott Törökmezőn hoznának létre turisztikai központot.

Út a törökmezői turistaházhoz (fotó: Olvasónk) „Egy ilyen turisztikai központ létrehozására már régóta nagy az igény, hiszen a jelenlegi törökmezei infrastruktúra már nem képes kiszolgálni az ekkora számban ideérkező látogatókat.

A fejlesztés kiegészíti és ráépül a már itt található attrakciókra” – olvasható a pályázat leírásában, amelyből az is kiderül, hogy a térségben jelenleg nem található turisztikai információs központ (a legközelebbi Vácon van).

A pályázaton elnyert összeg 695 millió 376 ezer 845 forint, amelynek közel 74 százalékát az Európai Unió, a maradékot a magyar állam állja.

A pénzt a Pest Megyei Önkormányzat nyerte el a klaszterrel konzorciumban .

A Pest Megyei Önkormányzat tájékoztatása szerint a projektben a Börzsöny Vándorút kialakítását (döntően meglévő jelzett turistautak felhasználásával, útirányjelző elemekkel, pecsételőpontokkal és digitális útvonal-információval), a túrázási feltételek javítását, Törökmezőn turisztikai információs és túraközpont, látogatófogadási és pihenőfunkciók kialakítását, a parkolási kapacitás fejlesztését és elektromos töltők telepítését, akadálymentesítést, forgalomszámláló berendezések telepítését, valamint digitális látogatómenedzsment-rendszert valósítanának meg.

A támogatást tehát nem kizárólag a törökmezői helyszín fejlesztésére, hanem a Börzsöny térségét érintő aktív turisztikai hálózat kialakítására ítélték meg.

A projekt központi eleme a mintegy 162 kilométer hosszú Börzsöny Vándorút és a hozzá kapcsolódó törökmezői turisztikai központ. forrás: borzsonyklaszter.hu A megye szerint kicsi lesz a látogatóközpont Levelükben kiemelték: „fontos hangsúlyozni, hogy a támogatás projektfejlesztés keretében került megítélésre.

Ez azt jelenti, hogy a támogatási döntés nem egy végleges, minden részletében lezárt műszaki tartalmú beruházásra vonatkozik.

A projekt első mérföldkövéig a fejlesztés szakmai és műszaki tartalmának részletes kidolgozása a Támogatóval együttműködésben történik.” A projektben a Pest Megyei Önkormányzat mint konzorciumvezető, a Börzsöny Kapuja Nonprofit Kft., valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium vesz részt – utóbbi az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény alapján építtetőként jár el.

A jelenleg még fejlesztési szakaszban lévő projektben előkészítésre eddig a vármegyei önkormányzat 34 290 000 forintot (műszaki tervezés), a Börzsöny Kapuja Nonprofit Kft. 24 279 980 forintot (előkészítési feladatok) hívott le; a minisztérium még semmit.

Arra a kérdésünkre, hogy mekkora látogatóközpontot terveznek, azt válaszolták: a tervek szerint az épület 250 négyzetméter alatt marad, vagyis éppen a jelenlegi HÉSZ szerinti korláton belül, és a tervezésre irányuló közbeszerzési eljárás kiírás alatt áll.

Bár a beruházás részben magántulajdonú ingatlanon valósul meg, a tájékoztatás szerint a Börzsöny Kapuja Nonprofit Kft. a beruházási és a fenntartási időszakra egyaránt megállapodást kötött az ingatlan tulajdonosával, amely biztosítja a létesítmény rendeltetésszerű működtetését és nyilvános hozzáférhetőségét.

A vármegyei önkormányzattól azt is megkérdeztük, nem okoz-e gondot, hogy a kérdéses ingatlant 300 millió forintos egyetemleges jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

Tájékoztatásuk szerint az „Általános útmutató a felhívásokhoz” című dokumentum alapján „nem minősülnek igénynek a tulajdoni lapon bejegyzett terhek, így különösen a jelzálogjog, az elidegenítési és terhelési tilalom, a szolgalmak”, továbbá a vételi jog sem, ha az az ingatlant terhelő jelzálogjoghoz kapcsolódik.

Hasonló tervek, különböző forrás Nagy László a HÉSZ-módosítási kérelmében arra hivatkozott, hogy szolgáltató központot, a biciklis és gyalogos turistákat kiszolgáló infrastruktúrát, természetismereti és környezeti nevelési funkciókat, valamint közösségi és családi szálláshelyeket hozna létre.

A közpénzes pályázatban eközben „turisztikai információs és túraközpont” épülne „látogatófogadási és pihenőfunkciókkal”, vándorúttal, parkolóval, elektromos töltőkkel és digitális tájékoztatással.

A két terv elég hasonló, azzal a különbséggel, hogy az utóbbit az EU és az állam fizeti.

Így közpénzből megépülhet a látogatóközpont, a parkoló, a töltők és a 162 kilométeres útvonalhálózat, amely a túrázókat éppen Nagy László turistaházának kapujához tereli – ami már most is az egyetlen szálláslehetőség a területen.

És ha a nagymarosi testület megszavazza a HÉSZ módosítását, a közpénzből épült infrastruktúra egy négycsillagos magánszálloda kiszolgálójává válhat.

Ezt azonban Nagy cáfolta.

Elmondása szerint a turistaház jelenlegi parkolója lesz majd a szálloda parkolója az elképzelések szerint, míg a látogatóközpontnak egy új parkolót alakítanak ki, mert jelenleg zsúfoltabb hétvégéken olyan helyen parkolnak az autók, amit meg kellene védeni az autóforgalomtól. „A közpénzből épült parkoló és elektromos töltők a köz érdekét szolgálják.

Azt nem tudom megtiltani senkinek, hogy a jövőben használja, de ha esetleg kijött már Törökmezőre, akkor láthatta, hogy Törökmező Turistaháznak jelenleg is van egy parkolója közvetlenül az út mellett, ami majd a szálloda parkolójaként fog szolgálni.” – írta Nagy az Átlátszó megkeresésére.

A két projekt jövőbeli kapcsolatára azonban egyértelműen utalt a nagymarosi képviselőtestületnek 2026 áprilisában írt levelében : „A térségben a TOP Plusz 6.1.4 nyertes pályázat keretében látogatóközpont létesül, amely tovább növeli a látogatószámot és egyértelművé teszi a fejlesztési igényt.

A megnövekvő turistaforgalom professzionális szolgáltatásokat, korszerű szálláshelyeket és megfelelő kiszolgáló funkciókat igényel.” Hozzátette akkor, hogy „a több mint 160 km hosszú vándorút egyik kiemelt belépési pontja Törökmező”, és gumikerekű kisvasút köti majd össze Törökmezőt Királyréttel, továbbá tervben van egy egy rehabilitációs ösvény kialakítása is, ezért „elengedhetetlen, hogy a szabályozás igazodjon a valós funkciókhoz és a fejlesztési célokhoz”.

A vállalkozó most arról is tájékoztatott minket, hogy az iparűzési adó Nagymaroson marad, ha a fejlesztés megvalósul, illetve új munkahelyeket is teremtene a helybéliek és a térségben élők számára. „Ön szerint nem fontos a vidék megtartó erejét fejleszteni?

Minden jól van így, ahogy most van?” – tette fel a kérdést.

A leveléből az is kiderül, hogy több pályázaton is indultak, hogy a turistaházat fejleszteni tudják, de egyiket sem nyerték meg.

Arra a kérdésre, hogy mi a terve, ha a képviselő-testület végül nem szavazza meg a HÉSZ-módosítást, azt válaszolta: „Jogorvoslatért fordulok a megfelelő helyen.

Amíg tudod, küzdeni fogok azért, hogy Törökmezőt fejleszteni tudjuk és ezt engedjék is.” Nagy tájékoztatása szerint bérleti díjat fog fizetni a területért a Börzsöny Kapuja Nonprofit Kft., a beruházás megkezdésétől öt éven át ( ez a fenntartási időszak ideje – a szerk.) Mivel a két ingatlan egyetemleges jelzálogjoggal van terhelve, megkérdeztük, hogy mi van, ha lehívják a jelzálogjogot. „Bár semmi közük a szerződések tartalmához, hogy megnyugtassam Önt, ugyanolyan használatbavételi jogot biztosítottak a Nonprofit Kft. számára a fenntartási időszakra vonatkozóan, mint amilyet én biztosítottam nekik a pályázat beadásakor.

Így, a látogatóközpontot, megvalósulását, fenntartási időszakában az üzemeltetését semmilyen hátrány nem érinti, ha a jelzálogjogot érvényesítik.” A nemzeti parknak még nem szóltak Mivel a fejlesztéssel érintett, és a tervezett hatalmas szálloda helyszínének kinézett törökmezői területek a Natura 2000 hálózat részei, és a tulajdoni lapjukon nemzeti parki védett területként vannak feltüntetve, megkerestük a területileg illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságát is az ügyben.

Megkeresésünkre azt válaszolták, hogy „a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz a Nagymarosi Törökmező HÉSZ módosításával kapcsolatban nem érkezett hatósági megkeresés és/vagy adatszolgáltatásra irányuló felkérés.

Ennek megfelelően Igazgatóságunk az ügyben sem szakvéleményt, sem állásfoglalást nem adott ki.

A tervezett beruházásról hivatalos dokumentációval vagy tervekkel nem rendelkezünk, annak részleteiről kizárólag informális úton szereztünk tudomást.” Zimre Zsuzsa Címlapkép: Nagy László ismerteti a fejlesztési elképzeléseit a nagymarosi képviselőtestület 2026. június 30-i ülésén (forrás: Dunakanyar Hírek/Youtube) Source