1. tévhit: A nikotin rákkeltő anyag Ez az egyik legelterjedtebb félreértés a témában.

A valóság ezzel szemben az, hogy a nikotin – bár függőséget okoz – nem tartozik a rákkeltő anyagok közé.

Ezt a WHO, a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) és a Brit Rákkutató Központ egyaránt megerősítette.

A dohányzással összefüggő rákos megbetegedések elsődleges oka a dohány égése során keletkező füst, kátrány és szén-monoxid, nem pedig maga a nikotin.

Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy a nikotin egy erős függőséget okozó anyag, és egyebek mellett hatással lehet a szív- és érrendszerre, például megemeli a vérnyomást, így nem kockázatmentes. 2. tévhit: A füst nélküli technológiák ugyanolyan károsak, mint a cigaretta Fontos tisztázni: a dohányzással összefüggő betegségek fő oka elsősorban az égés során keletkező füst, amelyben közel 4000 különböző kémiai vegyület szabadul fel, ezek jelentős része rákkeltő.

A füst nélküli technológiák, mint a hevítéses eszközök vagy a nikotinpárna esetében nem történik égés, így ezek a káros anyagok nem kerülnek a szervezetbe.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egyik sem kockázatmentes, és nikotintartalmuk miatt függőséget okoznak.

Az e-cigaretta, más néven vape, szintén ebbe a kategóriába tartozik.

Ez egy akkumulátorral működő elektronikus eszköz, amely egy e-folyadékot – egy nikotint, ízesítőket és növényi glicerint tartalmazó oldatot – melegít fel belélegezhető gőzzé.

Jelenleg Magyarországon az ízesített e-cigaretták (és folyadékok) forgalmazása tiltott.

Az e-cigaretta nem tartalmaz dohányt, és használata során nem történik égés, nem keletkezik füst, kátrány vagy szén-monoxid, így a hagyományos cigarettára jellemző égéstermékek nem jutnak a szervezetbe.

Nem véletlenül sorolják tehát az e-cigarettát is a füst nélküli alternatívák közé.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az e-cigaretta sem kockázatmentes, és nikotintartalma miatt függőséget okoz. 3. tévhit: Sokévi dohányzás után már úgyis mindegy Ezzel szemben az igazság az, hogy a WHO adatai szerint, ha valaki ma teszi le a cigarettát, tíz év alatt a felére csökkentheti a tüdőrák kialakulásának kockázatát.

Koszorúér-megbetegedéseknél ehhez már egyetlen év is elegendő lehet.

Sosem késő tehát változtatni, és ha valaki egyelőre nem tud teljesen leszokni, a füst nélküli alternatívákról való tájékozódás is tudatos lépés lehet az ártalomcsökkentés irányába. 4. tévhit: A nikotinpárna ugyanaz, mint a snüssz Bár a két termékkategória használata hasonló – mindkettőt a felső íny és az ajak közé helyezve alkalmazzák –, de lényeges különbség van köztük.

A snüssz dohányt tartalmaz, az Európai Unióban tilos a forgalmazása, ez alól egyedül Svédország kapott mentességet az évszázados hagyományai miatt.

A nikotinpárna ezzel szemben teljesen dohánymentes: gyógyszeripari tisztaságú nikotint, növényi rostot, ízesítőket és nedvességmegkötő anyagokat tartalmaz.

Használata nem jár égéssel vagy füstképződéssel, és az EU-ban – így Magyarországon is – legálisan forgalmazható. 5. tévhit: A nikotinpárnák között nincs különbség A nikotinpárna kizárólag a felnőtt nikotinfogyasztóknak készül, akik nem tudnak vagy nem akarnak teljesen leszokni.

Nem leszokást segítő eszköz és nem kockázatmentes.

Használatkor fontos tisztában lenni a választott nikotintartalommal; az alacsonyabb nikotinerősség csökkenti a túlzott nikotinbevitel és az azzal járó panaszok kockázatát.

Ez a médiatartalom társadalmi célú reklám, mely készült a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. megrendelésére.

További információkat talál az égéshelyett.hu oldalon.

The post Tények és tévhitek: ezt érdemes tudni az ártalomcsökkentésről first appeared on 24.hu .