1956-ról legtöbbször Budapest jut eszünkbe: a tüntetések, a lyukas zászlók, a Magyar Rádió ostroma és az utcai harcok.
A forradalom azonban az egész országot megmozgatta, a vidéki városokban és falvakban is tömegek álltak ki a szabadságért.
Az első sortűz október 23-án Debrecenben dördült el, ahol a karhatalom a békésen tüntető tömegre nyitott tüzet, országszerte pedig több mint száz sortűzre került sor.
A vidéki eseményeket nem központi forgatókönyv irányította: az egyetemisták hírlánca, a helyi sérelmek, a parasztság elégedetlensége és a nagyvárosok hatása egyaránt formálta őket.
A megtorlás a falvakat sem kímélte, Hajdú-Bihar megyében csaknem nyolcszáz embert vontak eljárás alá.
A Csatazaj podcast rendhagyó, közönség előtti, élő felvételére október 22-én, a Debreceni Egyetem és Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) 1956 hetvenedik évfordulójára szervezett programsorozatának részeként került sor.
A könyvtár Sziget nevű közösségi terében Püski Leventét , a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének egyetemi tanárát és Csiszár Imre történész-etnográfust, a HUN-REN Néprajzi Kutatócsoport tudományos munkatársát 1956 vidéki és kiemelten a debreceni történéseiről faggattuk.
Szó esett a forradalom kitörésének okairól, a parasztság és az egyetemisták szerepéről, a vidéki sortűzekről, a hírek terjedéséről, valamint a helyi forradalmi bizottmányokról és a leverést követő megtorlásról.
Hallgasd alább: A Csatazaj podcast ezen epizódját élő eseményen rögzítetük, elnézést kérünk a hanghibákért!
A beszélgetést Novák Ádám és Mikos Ákos vezették.
Az epizód elérhető Spotify-on , Apple Podcasts-on , sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Címlapkép: Az 1956. október 26-i sortűz egyik áldozatának temetésén Mosonmagyaróváron (Fortepan / ETH Zürich / Comet Photo AG / Jack Metzger) Hallgass bele ezekbe is: További cikkeink az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről: ]]>
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.