A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a szakképzési törvény módosításáról szóló javaslatát , amely szerint a cél a szakképzési rendszer támogató jellegének erősítése, a centrumok működésének harmonizálása.

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter tárcája megszüntetné a kettős vezetésen alapuló irányítási modellt, a kancellári rendszert.

Azt írták: a szakképzési centrumok működési tapasztalatai alapján indokolt a továbblépés „egy egyszerűbb és kevésbé hierarchikus irányítási modell” irányába, ami közvetlenebb kommunikációt, gyorsabb döntéshozatalt eredményez.

Egy kevésbé irányítói, inkább támogatói vezetési struktúra hozzájárul ahhoz, hogy növekedjen az oktatók autonómiája és elkötelezettsége, miközben a szakképzési centrum rugalmasabban tud reagálni a piaci változásokra.

A törvényjavaslat szerint az akkreditált szakképzési vizsgaközpontokat a jövőben 3 évenként ellenőriznék. 2027. január 1-jétől a főigazgató venné a kancellár feladatait, de a „támogató jellegű vezetői rendszerben” szakmai főigazgató-helyettest kapna. (A főigazgatói megbízatások január 1-jétől történő betöltéséhez a pályázatokat legkésőbb szeptember 30-ig kellene meghirdetni.) A módosítás szerint az oktatói testület szerepe erősödik az igazgatói pályázatok szakmai tartalmának értékelésében.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) Országos Választmánya előzőleg üdvözölte , hogy felülvizsgálják a szakképzési centrumok irányítási modelljét, ám úgy ítélte meg: a korábban bejelentett kancellári rendszer megszüntetése kevés.

A PDSZ szerint a törvénymódosítás a szakképzés működésének számos, az elmúlt években felhalmozódott rendszerszintű problémájára nem ad választ, figyelmen kívül hagyja az egyik legsürgetőbb gondot: a nem oktató munkakörben dolgozók bér- és foglalkoztatási helyzetének rendezését.

A szakszervezet az eddigi működésük átfogó értékelése alapján indokoltnak tartaná megvizsgálni, hogy a vizsgaközponti rendszer fenntartása indokolt-e.

The post A kormány átírja a szakképzési törvényt first appeared on 24.hu .