Bár Lázár János építési és közlekedési 2023-ban belengette, hogy a MÁV felmondja a Siemensszel, új mozdonyok beszerzésére kötött keretszerződését, iparági forrásaink szerint valójában ez sosem történt meg, így a Vitézy Dávid vezette minisztérium jelenleg is tárgyal a német céggel.

Információnkat a Közlekedési és Beruházási Minisztérium (KBM) megerősítette.

Azt írták, hogy a MÁV végül nem hajtotta végre Lázár döntését, csak nem eszközölt lehívást. „Így aztán a keretmegállapodás jelenleg is hatályban van, bár az azóta eltelt évek és számos megváltozott európai szabvány miatt mindenképp módosításra szorulna, ha lehívást eszközölnénk belőle.” A KBM elismerte, hogy jelenleg is tárgyalnak Siemensszel.

Részletesebb információkat azonban nem adtak a folyamatban lévő egyeztetés miatt.

Úgy tűnik, hogy Lázár csak szavakban, a nyilvánosság előtt akarta megleckéztetni a Siemenst.

Ugyanis ha komolyan gondolta volna a kijelentését, akkor felmondják a szerződést, és nem hagynak maguknak kiskaput egy esetleges későbbi mozdonylehívásra.

A kommunikációs manőver erősíti a HVG 2023-as információit, miszerint Lázár valójában politikai okokból akarta büntetni a céget.

Azért, mert a Siemens nem segített Mészáros Lőrincnek a Budapest-Belgrád-vasútvonal egyik fontos részmunkájában, a német kormány pedig blokkolta a Paks II. beruházást, mert nem adott engedélyt a Siemensnek a projektben való részvételre.

Lázár János egyik emlékezetes mondata volt, amikor 2023 májusában bejelentetette, hogy a vasúti járműpark felújításánál a kormány már nem számít a német Siemens cég közreműködésére, mert „már nem barátkozunk velük”.

Az építési és közlekedési miniszter mondatából az következett, hogy a MÁV felmondja a 115 darab Siemens Vectron villanymozdony megvásárlására, 2022 áprilisában kötött keretszerződését.

A megállapodás értelmében az új mozdonyok darabonként 3,49 millió euróba kerültek volna.

Az ügy 2025 júliusában lett még érdekesebb.

A MÁV ugyanis új Siemens Vectron mozdonyok érkezését kezdte el bejelenteni .

Ezeket azonban nem vásárolta, hanem bérelte a vasúttársaság.

A bérleti szerződés 2033-ig szólt.

Az üzlet miatt Vitézy Dávid hevesen támadta Lázárt.

Azt írta, hogy egy-egy mozdony bérleti díja havi 45 500 euró, azaz már 6 év 5 hónap alatt több pénzt (3 503 500 eurót) fizetnek ki értük, mint amennyi a vételáruk lett volna.

Nyolc év alatt a teljes összeg meghaladja a 4,3 millió eurót, vagyis nagyjából 25 százalékkal többe kerülnek azok a mozdonyok, amik nem is lesznek végül a MÁV tulajdonai, mint azok, amiket meg lehetett volna venni.

Az akkori Építési és Közlekedési Minisztérium azonban azt írta, hogy „a két összeg ebben a formában nem hasonlítható össze, mert az igénybe vett szolgáltatás tartalma egészen más a két esetben”.

Lázárék szerint a MÁV-csoport számára elérhető lehetőségek közül a járművek bérlése jelentette a leggyorsabb és legköltséghatékonyabb megoldást. ]]>