
Az Európai Bizottság elnöke nem akármilyen eseményre látogat
Ursula von der Leyen az ’56-os forradalom ünnepén Budapesten mond beszédet.

Ursula von der Leyen az ’56-os forradalom ünnepén Budapesten mond beszédet.

A házelnök bevallása szerint eddig sem rejtegette a vagyonát, és 2023 óta nagyjából 23 millió forint osztalékot fizetett ki a számára a balatonfüredi Hotel Margarétát üzemeltető cég.

Milliókat érinthetnek a Magyar Péter által bejelentett intézkedések.

Milliókat érinthetnek a Magyar Péter által bejelentett intézkedések.

A korábbi terveknél lassabb ütemben vezetheti ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramot (ÁNYK). A digitális átállás így már nem egyetlen időpontban, hanem több lépcsőben következne be – köszönhetően az adószakma közbenjárásának.
A jogutód Közlekedési és Beruházási Minisztérium felülvizsgálja, hogy egyáltalán szükség van-e a 10 milliárd forintba kerülő kisújszállási mérnökségi telepre.

Öt, napelem-kivitelezéssel foglalkozó vállalkozást marasztalt el a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összejátszás miatt, a versenyhatóság vizsgálata szerint 27 pályázat esetében tanúsítottak versenykorlátozó magatartást.

„Olyan romokat örököltünk, olyan katasztrofális állapotban, olyan kifosztva vettük át ezt az országot, hogy már a további összeomlás megakadályozása is erőt próbáló feladat volt és lesz." The post Magyar: Minden képzeletünket felülmúlta az a rombolás, amit Orbánék hagytak maguk után first appeared on 24.hu .

Széleskörű adócsökkentést jelentett be a miniszterelnök.

Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben most mutatja be a Tisza-kormány első, teljes egészében saját maga által kidolgozott költségvetésének alapelveit, amelyet „az igazságosság, a fejlődés és az ország újjáépítésének büdzséjeként” jellemzett. A kormányfő szerint a korábbi 16 év gazdaságpolitikájával való szakításra van szükség, mivel az előzetesen vártnál is súlyosabb állapotban vették át az országot. A költségvetést még ezen a héten megküldik a Költségvetési Tanácsnak, az Országgyűlés elé pedig október végén terjesztik be. A bejelentést élőben közvetítjük.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közzétette a pontos összeget. Mutatjuk, mennyit kell majd fizetni 2027-től.
A Tisza-kormány üzemanyag-politikája nemcsak gazdaságilag csődölt be, hanem erkölcsi válságba is torkollott. Amikor a független benzinkutasok és a talpon maradásukért küzdő kisvállalkozók a méltányosabb – literenkénti 15 forintos – árrés-igazításért vagy adócsökkentésért emelik fel a szavukat, a kormányzati oldalról érdemi, szakmai válasz helyett gúnyos kirohanások és terelések érkeznek.

A miniszterelnök vázolta, mi várható jövőre.
A magyar utakon és a benzinkutakon egységesen feszült a hangulat. Miközben a Tisza-kormány a választási kampányban még hangzatos hatósági árakkal és radikális beavatkozásokkal ígérte meg az autósok tehermentesítését, a valóságban a benzin literenkénti ára 645 forint, a gázolajé pedig a 709 forintot is eléri. Az egykori ígéretek füstté váltak: a korábban lebegtetett ársapkákat kivezették, a drágulás ellen pedig csupán egy megalázóan szűk körű, havi 5000 forintos kompenzációt dobtak oda a dízeleseknek – amelyből a fuvarozók, a logisztikában élők és a mindennapi munkájukhoz autót használó kisváll…

A magyar GDP az európai átlag fölött bővülhetett.

Megduplázzák a családi pótlékot, 680 ezer forintos havi jövedelem alatt mindenkinek csökkenni fog az adója, jövőre 9 százalékra csökkentik a minimálbér személyi jövedelemadóját, jelentette be a Parlamentben a kormányfő. A költségvetési hiányt 4,9 százalékra csökkentik, ehhez a fedezet részben a 2000 milliárd forintot elvonó NER megszüntetése és a vagyonadó lesz. Az árréstopot megszüntetik, a rezsicsökkentés, a babaváró, a falusi csok marad.

Magyar Péter a parlamentben mutatta be a jövő évi főbb változásokat. Adó- és nyugdíjügyi bejelentéseket is tett.

A kormányfő bemutatta a 2027-es büdzsé fő számait.

A modern ipari anyagok alkalmazásával az építész azt is megmutatta, egy hétköznapi tárgy egyszerre lehet praktikus, egyszerű és esztétikailag újszerű.

Az európai vállalatokra nehezedő költségnyomás egyre fontosabbá teszi, hogy mely feladatokat érdemes saját munkavállalókkal ellátni, és melyeket célszerű külső szolgáltatókra bízni. Bár első pillantásra a kiszervezés költségesebbnek tűnhet, hiszen a szolgáltató nyereségét is meg kell fizetni, a két modell összehasonlítása korántsem ilyen egyszerű. A bérek mellett ugyanis a munkaszervezéssel, az eszközökkel, a munkaerőhiánnyal, a szakmai irányítással és a működési kockázatokkal is számolni kell. Eközben a digitalizáció és az automatizáció új lehetőségeket nyit a létesítményüzemeltetés hatékonys…