Jelentős jogszabályi és strukturális reformok sorozatát indította el Magyar Péter kormánya, amelyek átrajzolják a hazai vagyonelkobzási és korrupcióellenes intézkedések kereteit. A kormány döntése értelmében hatályon kívül helyezik az embercsempészek szabadon bocsátásáról szóló jogszabályt, egyúttal kiterjesztik a vagyonelkobzás lehetőségét azokra is, akik bár nem közvetlen elkövetők, mégis bűncselekményből származó vagyonhoz jutottak. Ezzel párhuzamosan megkezdte működését a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) is, amelynek elnöke, Unger Anna azonnal vizsgálatot kezdeményezett azon cégek ellen, amelyek bevételeik legalább 75 százalékát közbeszerzésekből realizálják.
A múlttal való szembenézés terén is mérföldkőhöz érkeztünk, ugyanis megalakult a rendszerváltás előtti, állambiztonsági ügynökakták titkosságát felülvizsgáló bizottság. A Rainer M. János elnökletével felálló testület – amelyben olyan szakemberek kaptak helyet, mint Ungváry Krisztián – határozatlan idejű kinevezéssel kezdi meg munkáját, feladata a még mindig titkosított nemzetbiztonsági iratok átvilágítása és a minősítések feloldásának előkészítése lesz. Ezzel egy időben a gazdasági szférában is átalakulások zajlanak: Kármán András pénzügyminiszter bejelentette Balázs Zoltán kinevezését az MNV élére, aki egy rendkívül komplex, 1284 milliárd forint értékű állami portfólió kezelését veszi át a kekvák felszámolása után.
A kulturális szférában és az állami beruházások területén is mélyreható korrekciók lépnek életbe. A tiszás államtitkár bejelentése alapján feláll az Örökségvédelmi Hivatal, miközben a kormány a kulturális dolgozók bérrendezésére is ígéretet tett. Ezzel párhuzamosan a kabinet visszavonta több korábbi, kiemelt jelentőségű beruházás gyorsított eljárási státuszát. A döntés értelmében megszűnik a különleges jogállása többek között a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpontnak, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központnak, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyes ingatlanfejlesztéseinek is, így ezek a fejlesztések a jövőben már nem élveznek elsőbbséget a hatósági eljárásokban.
A nemzetközi színtéren feszültté vált a hangulat a német–orosz diplomáciai kapcsolatokban, miután Németország bezáratta a berlini Orosz Házat és a bonni orosz főkonzulátust, amire Moszkva kemény választ helyezett kilátásba. A konfliktusra reagálva Orbán Anita külügyminiszter határozottan kifejezte Magyarország aggodalmát az orosz hibridtevékenységek miatt, és szolidaritásáról biztosította Németországot. A külügyminiszter emellett pozsonyi megbeszélésén egyeztetett japán kollégájával a kétoldalú kapcsolatok szorosabbá fűzéséről.
Eközben az ukrajnai háború frontjain is fokozódik a nyomás. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök figyelmeztette a nemzetközi közösséget, hogy az orosz légtér az ukrán dróntámadások miatt polgári célokra teljesen biztonságtalanná vált, és légtérzár elrendelését sürgeti. A háború kulturális pusztítása is hatalmas: a tanévkezdésre több mint tízmillió könyv semmisült meg Ukrajnában a nyomdai létesítményeket ért orosz légicsapások következtében. Ezzel egy időben a globális piacokat is megrázta a Hormuzi-szorosban történt, szupertankerek elleni támadások híre, amelyek hatására emelkedni kezdett az olaj ára, és a Wall Streeten is eladási hullám söpört végig az amerikai válaszcsapások miatt.
A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat a magyar fizetőeszközre is nyomást gyakorolt: a forint árfolyama gyengülésbe kezdett, és a Tisza Párt megválasztása óta nem látott mélypontra süllyedt. A hazai közlekedési helyzetet érintve fontos változás, hogy a BKK élére Bodor Ádámot nevezték ki vezérigazgatónak, miközben Vitézy Dávid javaslatára több kiemelt tér ingyenesen a főváros vagyonkezelésébe kerülhet. Az autósoknak az M1-esen éjszakai sávlezárásokra kell készülniük, miközben három év után újraindult a személyszállítás Tiszaújváros és Miskolc között.
Vélemények és hozzászólások
Szólj hozzá a hírösszefoglalóhoz kulturáltan. A vitára a közösségi irányelvek vonatkoznak.