Szerdán hivatalosan is megkezdte köztársasági elnöki mandátumát Baka András, akit az Országgyűlés augusztus 11-én választott meg a kormánypárti Tisza-frakció jelöltjeként. A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének megbízatása legfeljebb öt évre szól. Az államfőváltásra azt követően került sor, hogy Sulyok Tamás mandátumát a parlamenti többség júliusban megszüntette. Az átmeneti időszakban a feladatokat Forsthoffer Ágnes látta el, aki utolsó napjaiban még ellenjegyezte az állami kitüntetésekről szóló határozatokat, az augusztus 20-i ünnepségeken azonban már az új államfő adja át azokat. Baka András hivatalba lépésekor hangsúlyozta, hogy a társadalom mély megosztottságát tekinti az elmúlt évek legsúlyosabb örökségének.
Az új köztársasági elnök beiktatása egybeesik a Tisza-párti kormányzás első századik napjával. A kormányváltás óta a kabinet megkezdte az előző adminisztráció titkos döntéseinek felülvizsgálatát: eddig hetven nem nyilvános határozatot tártak fel, miközben mintegy négyezer milliárd forintnyi állami forrás sorsa kérdéses. A tavaszi választási vereséget követően a Fidesz belső felmérésbe kezdett, amelyben a párt feloszlatása és újraalapítása is felmerült opcióként. Ugyanakkor a gazdasági fordulat várat magára, és az oktatási tárcát vezető Lannert Judit reformígéretei egyelőre megrekedtek a szakmai egyeztetések szintjén.
A költségvetési mutatók is komoly aggodalomra adnak okot. Kiszivárgott hírek szerint Kármán András mintegy 300 milliárd forinttal számolhatta el magát a büdzsé tervezésekor, ami miatt a Tisza-kormány már ősztől megszorító intézkedések bevezetésére kényszerülhet. A devizapiacokon eközben bizonytalan hangulat uralkodik az ünnepi hétvége előtt. Bár a dollár gyengülése átmenetileg kedvezett a forintnak, stabilizálva azt a 365,5-ös euróval szembeni szinten, az ázsiai tőzsdék kedvezőtlen hangulata nyomás alá helyezte a hazai devizát. A lakossági hitelezés terén az Otthon Start lakáshitelek és a személyi kölcsönök iránti kereslet nőtt meg ugrásszerűen.
Budapest közlekedése szintén súlyos, évtizedes akadályokba ütközött. A 3-as metróvonal Káposztásmegyerig történő meghosszabbítása a következő húsz évben teljesen esélytelenné vált. Ennek hátterében a jelenleg is futó orosz metrókocsik technikai kötöttségei, valamint 24 érintett ingatlan rendkívül bonyolult és elhúzódó kisajátítási folyamata áll, amely megbénítja a két tervezett új megálló megépítését. Eközben az augusztus 20-i nemzeti ünnep előkészületei zajlanak a fővárosban: a Magyar Honvédség légiparádéjának szerdai főpróbáján Gripen vadászgépek, L–39NG kiképző repülők, valamint modern helikopterek tartanak bemutatót a Duna felett.
A nemzetközi biztonságpolitika terén Németország határozott lépésre szánta el magát. Alexander Dobrindt német belügyminiszter bejelentette, hogy az illegális migráció megfékezése érdekében további hat hónappal, jövő március közepéig meghosszabbítják a határellenőrzéseket. A háborús feszültség Ukrajnában is fokozódik: Vadim Szkibickij, az ukrán hírszerzés igazgatóhelyettese szerint Moszkva a szeptemberi választások után újabb mozgósítást készít elő. Ebben a helyzetben Mihajlo Fedorov volt védelmi miniszter választásokat sürgetett, hangsúlyozva, hogy a demokrácia nem lehet Oroszország túsza.
A közel-keleti feszültség is fokozódott, miután Irán ballisztikus rakétákkal hajtott végre támadást az Egyesült Arab Emírségek ellen. Ezzel párhuzamosan Donald Trump amerikai elnök az utolsó pillanatban megállapodásra jutott Kanadával, elhalasztva a belengetett 50 százalékos védővámok bevezetését, amely mögött egy gigantikus kőolajvezeték-megállapodás állhat. A környezeti kihívások is egyre nyilvánvalóbbak: egy kerékpáros házaspár a Duna mentén tapasztalható rendkívüli aszályt dokumentálta, amely komolyan fenyegeti a térség ökoszisztémáját.
Vélemények és hozzászólások
Szólj hozzá a hírösszefoglalóhoz kulturáltan. A vitára a közösségi irányelvek vonatkoznak.