Súlyos energetikai kihívások elé állítja Magyarországot a Duna kritikus szintű apadása, amely közvetlenül veszélyezteti a Paksi Atomerőmű hűtővíz-ellátását. Magyar Péter miniszterelnök tájékoztatása szerint az erőmű utolsó üzemelő turbinájának hűtéséhez már mindössze öt centiméteres vízszinttartalék áll rendelkezésre. Amennyiben a folyamat nem fordul meg, a létesítmény történetében először teljesen leállhat a termelés. A Tisza-kormány az energiaigény mérséklésére önkéntes fogyasztáskorlátozásra kérte fel a lakosságot és a kiemelt ipari szereplőket. Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter szerint a kezdeményezés sikeres, több mint 300 nagyvállalat csatlakozott, így a fogyasztás egyelőre a kritikus szint alatt marad, de szükség esetén kötelező korlátozások jöhetnek.
A krízis azonnali politikai egyeztetéseket indított el a Sándor-palotában. Forsthoffer Ágnes köztársasági elnöki jogköröket ideiglenesen gyakorló házelnök meghívására válságértekezletet tartottak, amelyen Magyar Péter miniszterelnök mellett a parlamenti pártok frakcióvezetői is részt vettek az extrém hőség és az energiakrízis kezelésének áttekintésére. A politikai feszültséget növeli, hogy az ellenzéki Fidesz éles kritikát fogalmazott meg: belső körlevelükben illegitimnek nevezték Forsthoffer Ágnes megbízatását, őt magát pedig a „Sándor-palota illegális lakásfoglalójának” titulálták, miközben a kormányt az energiaválság elkésett kezelésével vádolják.
A válság a mindennapokban is érezteti hatását: az áramigény mérséklésére a Magyar Reklámszövetség tagjai több mint ezer digitális reklámtábla lekapcsolásáról döntöttek az esti csúcsidőszakban. Eközben a reálgazdaságból meglepő adatok érkeztek. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentése szerint a hazai hitelpiac rendkívüli fellendülést mutat: a lakossági hitelállomány megközelítette a 14 ezer milliárd forintot, miután a lakáshitelek és a személyi kölcsönök terén is rekordok dőltek meg júniusban. Az első félévben folyósított lakáshitelek összege elérte az 1577 milliárd forintot, ami szinte duplája az előző év azonos időszakának.
A belbiztonság terén a Fővárosi Főügyészség vádat emelt egy 17 éves ukrán fiatal ellen, aki a vád szerint tavaly tavasszal több budapesti oktatási intézményt, valamint egy oroszországi iskolát is bombatámadással fenyegetett meg. Az elkövető egy fiktív szervezetre hivatkozva követelte az épületek kiürítését, komoly riadalmat okozva. Az ügyészség a fiatalkorú vádlottal szemben letöltendő fogházbüntetés kiszabását indítványozta. Ugyancsak a biztonság kapcsán kiemelendő az az eset, amelynek során az M1-es autópályán szolgálatot teljesítő budapesti közlekedési rendőrök gyors beavatkozással sikeresen újraélesztettek egy hirtelen rosszul lett, életjeleket nem adó hároméves ukrán kisfiút.
A gazdasági és szabályozási környezetben fontos változás, hogy hatályba lépett az a jogszabály, amely lehetővé teszi a hazai nagyvállalatok, például a Mol számára a szén-dioxid-kvótaadó és kamatainak visszaigénylését. A diplomáciai és elemzői szférában is történt váltás, mivel Feledy Botond veszi át a Magyar Külügyi Intézet vezetését. Ezzel egy időben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei országos nyári ellenőrző akciójuk keretében több tonna lejárt és nem megfelelő minőségű élelmiszert vontak ki a forgalomból, súlyos bírságokat kiszabva a szabálytalanul működő kereskedőkre.
A hazai tudományos életet súlyos veszteség érte: 88 éves korában elhunyt Szelényi Iván Széchenyi-díjas szociológus, a modern magyar társadalomkutatás egyik legmeghatározóbb alakja, aki külföldi egyetemeken is kiemelkedő karriert futott be. A sport világában eközben tisztújításra készülnek: Márton Anita olimpiai bronzérmes súlylökő bejelentette, hogy elindul a Magyar Atlétikai Szövetség elnöki posztjáért a szeptember eleji rendkívüli közgyűlésen, kiemelve a felelős gazdálkodás és az elszámoltathatóság fontosságát.
Vélemények és hozzászólások
Szólj hozzá a hírösszefoglalóhoz kulturáltan. A vitára a közösségi irányelvek vonatkoznak.