Kritikus energetikai helyzet és extrém hőség sújtja az országot. Szigorú uniós viták alakultak ki a spanyol migrációs kezelésről.

Magyarországon az elmúlt órákban tetőzött az év eddigi legintenzívebb hőhulláma, amely során a legmagasabb nappali hőmérséklet a harminchat és negyvenkét Celsius-fok között alakult, míg az országos napi középhőmérséklet a legtöbb helyen elérte a huszonkilenc, a középső térségekben pedig a harminc-harmincegy fokot. A rekordszintű kánikula nemcsak a lakosság szervezetét és a mezőgazdaságot – különösen az aszály sújtotta Duna mente területeit – viseli meg rendkívüli módon, hanem komoly próbák elé állítja az ország létfontosságú infrastruktúráját is.

A hőség okozta extrém terhelés és a Duna rekordalacsony vízállása miatt kritikus helyzet alakult ki a hazai energiaszektorban, miután a Paksi Atomerőmű termelése kényszerűen minimálisra csökkent. A kieső kapacitások pótlása miatt Magyarország napi importszámlája a korábbi töredékéről, közel négymilliárd forintra ugrott az esti órákban, amikor az ország a legdrágább idősávban szorul a legtöbb külföldi áramra. Szakértők máris sürgős műszaki beavatkozásokat, például évtizedes múltra visszatekintő szádfalas vízterelési megoldásokat szorgalmaznak a tartós energiakrízis és a százmilliárdos nagyságrendű gazdasági veszteségek elkerülése érdekében.

A gazdasági nehézségek és az inflációs nyomás közepette a hazai kiskereskedelemben kettős folyamatok figyelhetők meg: miközben az árszínvonal európai összehasonlításban is magas szinteket ér el, a Privátbankár friss elemzése szerint a családi nagybevásárlások ára zsinórban kilencedik hónapja maradt negatív tartományban. A kánikula olyannyira átformálta a mindennapi fogyasztási szokásokat, hogy az élelmiszerláncoknál a hűsítő italok, jégkrémek, ventilátorok és szezonális gyümölcsök, például a dinnyék eladási volumene többszörösére emelkedett a szokásos nyári átlaghoz képest.

A nemzetközi politika színterén a spanyolországi Ceutában kialakult migrációs válság váltotta ki a legélesebb vitákat az Európai Unió tagállamai között. Bár a huszonkét uniós ország hivatalosan elismerte a spanyol hatóságok gyors és hatékony operatív fellépését a határok védelmében, a bíráló levelek és diplomáciai üzenetek azt jelzik, hogy a kontinens országai mélyebb strukturális konfliktusokat hordoznak a közös menekültpolitika jövőjét illetően. Ezzel párhuzamosan Németországban a lipcsei drónincidens miatt indult hivatalos terrorcsevész-vizsgálat, miután a helyi belügyminiszter a biztonsági kockázatokat minőségében teljesen új fenyegetésnek minősítette.

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktusban sem enyhül a nyomás: az ukrán erők dróncsapásokkal támadták Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítóját, a több mint hétszáz kilométerre fekvő Szlavneft-Janosz komplexumot, miközben a donbaszi frontvonal közeledtével folyamatos a civilek és a fiatalkorúak evakuációja Kramatorszk térségéből. Zelenszkij ukrán elnök eközben további rendkívüli és azonnali katonai segítséget sürget a NATO-tól, hangsúlyozva, hogy a késlekedés naponta közvetlen emberéletekbe kerül a háborús zónában.

A sportéletben a magyar labdarúgás kapta a főszerepet, miután a Ferencváros hazai pályán, a Groupama Arénában fontos, egygólos győzelmet aratott a lengyel Górnik Zabrze csapata ellen az Európa-liga-selejtező harmadik fordulójának első mérkőzésén. A találkozó után a szakmai stáb és a játékosok egyaránt kiemelték a hőség okozta nehézségeket, valamint azt, hogy a több mint tíz év után a Fradiba visszatérő Nagy Ádám pályára lépése külön érzelmi töltetet adott a mérkőzésnek, amelynek visszavágója így nyitott esélyekkel indul Lengyelországban.