Baka András átvette a köztársasági elnöki tisztséget. Súlyos gyermekvédelmi mulasztásokról és költségvetési feszültségekről számoltak be a Tisza-kormány első száz napja után.

Hivatalba lépett Magyarország új köztársasági elnöke, miután az Országgyűlés titkos szavazással megválasztotta a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, Baka Andrást a tisztségbe. Az államfőváltásra Sulyok Tamás lemondását követően került sor, az átmeneti időszakban pedig Forsthoffer Ágnes látta el ideiglenesen a feladatokat. Az új elnök beiktatásával egyidejűleg a hazai közélet fókuszába került a Tisza-kormány első száz napos mérlege, amely alapvető gazdasági és társadalmi kihívásokat mutat.

Ezzel párhuzamosan a Direkt36 által megszerzett, eddig eltitkolt gyermekvédelmi jelentések megdöbbentő részleteket tártak fel a hazai intézmények állapotáról. A vizsgálati anyagok szerint a rendszerszintű hiányosságok, az alulfinanszírozottság és az éhezés közvetlenül vezetett súlyos bántalmazásokhoz bizonyos gyerekotthonokban. A botrány újraélesztette a társadalmi vitát a szociális ágazat sürgető reformjáról és a gyermekvédelem megerősítésének elengedhetetlen szükségességéről.

A gazdasági fronton szintén komoly feszültségek rajzolódnak ki, miután a költségvetés valós helyzetével kapcsolatban aggasztó adatok láttak napvilágot. Elemzések szerint a Makrogazdasági folyamatok és az államháztartási hiány miatt a Tisza-kormány már az őszi időszakban jelentős megszorításokra vagy forráselvonásokra kényszerülhet. Ezt a helyzetet tovább rontja a nemzetközi tőzsdék hangulata és a gyengélkedő forint árfolyama, amely a hosszúhétvége előtt különösen nehéz helyzetbe hozta a hazai fizetőeszközt.

Az európai gazdaságot és a hazai infrastruktúrát súlyosan érintik a tartós hőhullámok és az aszályos időjárás is. A Duna alacsony vízállása nemcsak a folyami áruszállítást bénítja meg, hanem közvetlen kockázatot jelent a Paksi Atomerőmű hűtésére és zavartalan működésére nézve is. A szakértők szerint a klímaváltozás okozta gazdasági sokkok az Európai Unió idei növekedését is érdemben visszavethetik, ami a magyar makrogazdasági kilátásokra is rányomja a bélyegét.

A kulturális és közéletben ugyancsak jelentős változások történnek, amelyek elérik a művészeti intézményeket és a civil szférát is. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója a napokban határozottan visszautasította a távozására vonatkozó kormányzati ajánlatokat, hangsúlyozva, hogy ragaszkodik pozíciójához és a szakmai indokok tisztázásához. Közben a fővárosban és vidéken is megkezdődtek az augusztus 20-i nemzeti ünnephez kapcsolódó nagyszabású rendezvények, amelyek komoly közlekedési korlátozásokat és lezárásokat követelnek meg a lakosságtól.

A technológiai és ipari szektorban is fontos bejelentések történtek, amelyek érintik a mindennapi vásárlókat és a piacokat. Hivatalossá vált az egyik közkedvelt hazai élelmiszeripari vállalat értékesítése, amely három évig húzódó tárgyalássorozat után kapott új tulajdonost. Ezzel egyidejűleg a járműiparban is új korszak kezdődik, miután megkezdődött a Volkswagen legkisebb elektromos szabadidő-autójának hazai forgalmazása, válaszul a modern mobilitási igényekre.

Végül a sportvilág eseményei is lázban tartják a szurkolókat, különös tekintettel a nemzetközi kupaszereplésekre és a hazai klubok átigazolási híreire. A Ferencváros labdarúgócsapata a török élvonal egyik meghatározó gárdájával, a Trabzonsporral mérkőzik meg az Európa-liga főtáblájára jutásért, míg a hazai edzők helyzete és a sportág struktúrája továbbra is élénk szakmai diskurzus tárgyát képezi a sportsajtóban.