Paksi Atomerőmű
és a Duna vízállása

Élő adatok az atomerőművi blokkok teljesítményéről, a Duna paksi vízszintjéről és a hivatalos vízállás-előrejelzésről.

Paksi Atomerőmű TeljesítményeÉlő adat (OAH)
Összteljesítmény
0 MW
02000 MW
1. blokk
0 MW
2. blokk
0 MW
3. blokk
0 MW
4. blokk
0 MW
Névleges összkapacitás: 2000 MW
Duna vízállása PaksnálÉlő adat (OVF)
-128 cm
Apadó(-2 cm (24 óra))
-134 (Leállás)
-160
-140
-120
-100
Hőmérséklet
26 °C
Vízhozam
758 m³/s
Biztonságos zóna (Határ: -134 cm)
6 Napos Duna Vízállás-Előrejelzés
A paksi mérce várható vízállás-görbéje a következő napokban
Trend görbe -134 cm küszöbForrás: Hydroinfo
Ma
Vasárnap · 10.11.
-118 cm
Aktuális
±2 cm sáv
Holnap
Hétfő · 10.12.
-112 cm
+6 cm
±5 cm sáv
Kedd
10.13.
-106 cm
+6 cm
±10 cm sáv
Szerda
10.14.
-106 cm
0 cm
±15 cm sáv
Csütörtök
10.15.
-106 cm
0 cm
±21 cm sáv
Péntek
10.16.
-106 cm
0 cm
±26 cm sáv

Fontos tudnivalók a Paksi Atomerőműről és a Duna vízállásáról

Hűtővíz-ellátás és a Duna szerepe

A Paksi Atomerőmű négy működő blokkjának kondenzátorait és biztonsági hűtőrendszerét a Duna vize látja el. A folyó alacsony vízállása közvetlenül érinti a szivattyútelepek működését és a hűtővíz beszívási kapacitását.

A kritikus -134 cm-es határérték

A biztonsági szabályzat szerint -134 cm-es vagy az alatti vízállás esetén lépnek életbe a blokkok teljesítménycsökkentésére és esetleges leállítására vonatkozó előírások. Ennek elkerülésére épül a dunai fenékküszöb és zajlik a mederkotrás.

Fenékküszöb és vízszintemelő munkálatok

A szélsőséges aszály és a dunai kisvíz ellen kövezéssel, bárkák süllyesztésével és ideiglenes duzzasztó fenékküszöb építésével emelik meg a vízszintet a hidegvizes csatornánál a reaktorok folyamatos működésének fenntartásáért.

Friss Hírek: Paksi Atomerőmű és Duna

Összesen 229 hír a magyar sajtóból (sport és labdarúgás hírek nélkül)

Oldal: 4 / 8
A kríziscunami után mindenki a szélerőművekre figyel, pedig jóval nagyobb változásra van szükség
KörnyezetPortfolio

A kríziscunami után mindenki a szélerőművekre figyel, pedig jóval nagyobb változásra van szükség

A paksi krízis és az idei aszály megmutatta, milyen sérülékeny a magyar energiaellátás, miközben az átállást a szűkös kapacitások és számos régi berögződés hátráltatja. A Magyar Megújuló Energia Szövetség ezért új energiastratégiát sürget. Szerintük nem az a fő kérdés, hol épüljön a következő erőmű, hanem hogy egy befektetett forint hol hozza a legnagyobb hasznot: új kapacitásban, tárolásban, hálózatban vagy energiahatékonyságban. Novák Csabával, az MMESZ elnökével, Módos László hálózati és Fehér Róbert megújuló energetikáért felelős elnökhelyettessel beszélgettünk.

Krízisek után, döntések előtt: merre tovább magyar energiaszektor? Már nem kell sokat aludni, október 8-án kiderül!
BulvárPortfolio

Krízisek után, döntések előtt: merre tovább magyar energiaszektor? Már nem kell sokat aludni, október 8-án kiderül!

Mely beruházások kapjanak elsőbbséget, milyen függőségeket kellene csökkenteni, és hol szorulnak felülvizsgálatra a magyar energiapolitika eddigi irányai? A következő évek döntései hosszú időre meghatározzák az ország energiaellátását és versenyképességét. Az október 8-i Portfolio Energy Investment Forumon többek között a Paks II., az E.ON, az Alteo, az OPUS és a BCG vezetőivel is keressük a választ arra, hogyan lehet a krízisek tapasztalataiból működő beruházási stratégiát építeni.

Kiszámolták, hogy mennyibe fájt a paksi atomerőmű nyári korlátozása
GazdaságInfostart

Kiszámolták, hogy mennyibe fájt a paksi atomerőmű nyári korlátozása

Összesen 37,4 milliárd forint kereskedelmi veszteséget és többletköltséget eredményezett az MVM-csoport számára a Paksi Atomerőmű nyári, előre nem tervezett visszaterhelése – derül ki a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kiszámított adataiból. A kieső termelés pótlása a vizsgált egyhónapos időszakban a magas piaci árak miatt jelentős többletkiadással járt.

Előző
4 / 8
Következő