
Egyszerre két köztársasági elnöke is lehet Magyarországnak jövő hétre
Jelentős közjogi következményekkel járhat az Alkotmánybíróság döntése.
Legfrissebb hírek és cikkek az összes magyar sajtóforrásból ebben a témában. (40 cikk)

Jelentős közjogi következményekkel járhat az Alkotmánybíróság döntése.

A Magyar Helsinki Bizottság sürgeti az alkotmánybírák megválasztásának reformját, mert anélkül nem látja biztosíthatónak az Alkotmánybíróság függetlenségét – írja a szervezet közleménye.

A Tusk-kormány nem hajtja végre a döntést.

A Fidesz frakcióvezetője szerint az uniós forrásokat nem az Alkotmánybíróság, hanem az Európai Parlament eljárása veszélyezteti.
Úgy ment, ahogy jött. Hende Csaba alig több mint egyéves alkotmánybírói működése nem sok nyomot hagyott a testület munkáján. Alkotmánybíróvá választását pedig egy személyére szabott 2024-es törvénymódosításnak köszönhette; a korábbi kétharmad kivette az alkotmánybírósági törvényből azt a részt, amely az AB-tagsághoz szükséges 20 évi, jogi területen szerzett szakmai gyakorlatot olyan munkakörhöz kötötte, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség. Hendének ugyan van jogi diplomája, de korábbi ügyvédi praxisán kívül csupa olyan munkakörben dolgozott – politikai államtitkár, parlamenti képv…

Az ügyvéd úgy látja, többek között az Alkotmánybíróság a Covid alatti jogkorlátozással kapcsolatos mulasztásai miatt juthatott a Mi Hazánk eszébe.

Egy tervezet visszaállítaná a testület költségvetési önállóságának korábbi garanciáit, és ismét a Magyar Közlönyhöz kötné döntéseinek közzétételét.

A képviselők 138 igen szavazattal - 6 nem ellenében - megválasztották Sonnevend Pált az Alkotmánybíróság új tagjának.

Megbízatása kilenc évre szól.

Miközben a sietség nehezen indokolható, az új alkotmánybíró szakmai és emberi alkalmasságához aligha férhet kétség.
Az 54 éves Sonnevend Pál az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, korábbi dékánja, elismert alkotmány- és nemzetközi jogász. Dolgozott az Alkotmánybíróságon Sólyom László mellett, alkotmányjogi tanácsadóként szolgálta Mádl Ferenc és Sólyom László köztársasági elnököket.

Megszavazta az Országgyűlés Sonnevend Pált, holnaptól ő az Alkotmánybíróság új tagja.

A testület hétfő délelőtti tanácskozásán nyolc tiszás képviselő szavazott a Tisza Párt jelöltjének megválasztása mellett, a Mi Hazánk nemmel voksolt, a Fidesz és a KDNP politikusai pedig nem vettek részt a bizottsági ülésen. Az Országgyűlés végül 138 igen szavazattal – 6 nem ellenében – megválasztotta Sonnevend Pált az Alkotmánybíróság új tagjának.

Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával kezdődött a rendkívüli parlamenti ülés. Hangsúlyozta, dönteni fogunk a tűzifa áfájának csökkentéséről. A nap folyamán az Alkotmánybíróság új tagját is megválasztották.
A Tisza Párt által jelölt Sonnevend Pál alkotmánybíróvá választását támogatta az illetékes parlamenti bizottság.

Sonnevend Pál előbb megírta az Alkotmánybíróság átalakításának receptjét, most pedig beülhet a Hende Csaba mandátumának idő előtti megszűnésével megüresedett székbe.
Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával kezdi meg a kétnapos rendkívüli ülését az országgyűlés hétfőn. A parlament napirendjén az Alkotmánybíróság új tagjának megválasztása mellett fontos törvénymódosítások szerepelnek, köztük a közvagyon visszaszerzéséről szóló javaslat, a mezőgazdasági kárenyhítési rendszer módosítása, valamint több adójogszabály eltörlése.

„A Tisza valódi alkotmányjogászt jelöl az Alkotmánybíróságra. A Mi Hazánk–Fidesz–Munkáspárt koalíció pedig Schiffer Andrást. Összenő, ami…” – írta Magyar Péter miniszterelnök vasárnap a Facebookon.

„A TISZA valódi alkotmányjogászt jelöl az Alkotmánybíróságra” – írta a miniszterelnök.

A Tisza-kormány pár hét alatt letárgyalta, amire az előző kormány három év alatt nem volt képes: a korrupcióellenes intézkedésekkel a magyarok hozzájuthatnak az őket megillető, 6 ezer milliárd forint uniós forráshoz – hozta fel vasárnap Magyar Péter, miután az ellenzék utólag alkotmánybírósági normakontrollt kért az alaptörvény módosítására. Ráadásul Orbán Viktor a hétvégén össztűz alá vette az új gazdaságpolitikát.

Sonnevend Pál neve nyugalmat sugallhatna, de a körülötte zajló politikai vihar azt mutatja, hogy Magyarországon az alkotmánybírói talár ma is hatalmi...

A Fidesz először a Parlamentben leszavazta a korrupcióellenes jogszabályokat, most pedig az Alkotmánybíróságon akarja megakadályozni, hogy a magyarok hozzájussanak a pénzükhöz.

A jelenlegi klímatörvény nem biztosít megfelelő védelmet a jövő nemzedékeinek. E tényt az Alkotmánybíróság is rögzítette. A civilek kidolgozták az alapokat, most a döntéshozókon a sor.

A Tisza Párt szombaton bejelentette, hogy Sonnevend Pál alkotmány- és nemzetközi jogászt jelöli az Alkotmánybíróság tagjának. Navracsics Tibor is megszólalt a bejelentés után.

Az Alkotmánybíróság feladata az Alaptörvény védelme, a hatalom korlátozása és a polgárok alapvető jogainak őrzése

Visszamenőleges alkotmánymódosítással leváltották a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság elnökét, eltávolították a legfőbb ügyészt. Ez bűncselekmény – jelentette ki az exkormányfő.

A pénteki nap is eseménydúsan telt a magyar államigazgatásban: a Paks II. Zrt. élére Ságodi Attilát nevezték ki, akitől Kapitány István miniszter a beruházás hatékony, átlátható és biztonságos megvalósítását várja. Az átvilágításokat követően menesztették a Magyar Természettudományi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és az Iparművészeti Múzeum vezetőjét is. Az Amnesty International Magyarország azt kifogásolta, hogy az Országgyűlés a rendelkezésére álló 60 nap helyett már július 27-én megválasztaná az Alkotmánybíróság új tagját. Mindeközben hűtlen kezelés gyanújával nyomozás indult az előz…

Folytatódik az egypárti alkotmánybíró-választás: bár 60 napja lenne az Országgyűlésnek megválasztani az Alkotmánybíróság új tagját, ez valamiért már július 27-én, hétfőn megtörténik - kifogásolta az Amnesty International Magyarország jogvédő civil szervezet a pénteki közleményében.
Sulyok Tamás végül beadta a derekát és lemondott az államfői tisztségről, miután nem látta esélyét, hogy az Alkotmánybíróságon érdemi jogorvoslatot szolgáltattak volna számára a „személyre szabott alkotmányozással” kapcsolatban. Ezzel kezdetét vette egy szürreális „államfőcasting”, aminek első „vezéráldozata” Polgár Judit lett. Orbán Viktor közben ellenállást hirdetett, mert szerinte a Tisza önkényuralomra tört. A Fidesz székházában nyomozók razziáztak.

A Fidesz–KDNP parlamenti képviselői utólagos normakontrollt kezdeményeztek az Alkotmánybíróságnál az alaptörvény 17. módosítása miatt, és több rendelkezés – köztük a Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetését kimondó szabály – visszamenőleges megsemmisítését kérik.

A 17. alkotmánymódosítás miatt kérnek utólagos normakontrollt

Utólagos normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól a Fidesz–KDNP 50 képviselője az Alaptörvény 17. módosításának azon részei miatt, amelyek a köztársasági elnöki megbízatás megszűnéséről szólnak.

Utólagos normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól a Fidesz–KDNP ötven képviselője az Alaptörvény 17. módosítása miatt. Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási ponthatárokat.

A kulcsszó: utólagos normakontroll.

Ötven Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselő az Alkotmánybírósághoz fordult, utólagos normakontrollt kérve az Alaptörvény tizenhetedik módosításának azon szakaszára, amely a köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről rendelkezik.

Az Alkotmánybíróságra beadott indítványuk a köztársasági elnök eltávolításának felülbírálatát kéri.
Az Alkotmánybírósághoz került az a beadvány, amelyben 50 ellenzéki országgyűlési képviselő kéri az Alaptörvény 17. módosításának felülvizsgálatát. Az indítvány a módosításnak azt a rendelkezését támadja, amely a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről rendelkezik. A képviselők szerint az érintett szabály elfogadása nem felelt meg az Alaptörvényben előírt eljárási követelményeknek, ezért annak megsemmisítését kérik. Emellett azt is indítványozzák, hogy az Alkotmánybíróság az érdemi döntés előtt kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál.

Az ellenzék megtámadta az Alkotmánybíróságon az Alaptörvény 17. módosítását.

Megválaszthatja az Alkotmánybíróság (Ab) új tagját hétfőn az Országgyűlés – derül ki a parlament jövő heti rendkívüli ülésének tervezett napirendjéből.

Megválaszthatja az Alkotmánybíróság (Ab) új tagját hétfőn az Országgyűlés - derül ki a parlament jövő heti rendkívüli ülésének tervezett napirendjéből.