Most számolják az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalások folytatásáról szóló referendum szavazatait, és hát elég szoros az állás.

A 270 000 választásra jogosult közül az első 153 197 feldolgozott szavazat alapján 50,1 százalék elutasította a kormány javaslatát, míg 49,9 százalék igennel szavazott, és mindössze 435 szavazat volt a különbség.

Kristrún Frostadóttir miniszterelnök balközép kormánya eredetileg 2027-re ígérte a népszavazás megtartását, de a nemzetközi feszültségek – többek között Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal szembeni fenyegetései – miatt előrehozta azt.

A közel 400 000 lakosú szigetországban a vita azonban inkább a halászati iparra összpontosult, mint a biztonsági parákra.

Izland már része az EU egységes piacának és a schengeni határok nélküli övezetnek, de az EU-tagsággal az ország csatlakozna a vámunióhoz, és előbb-utóbb bevezetné az eurót is.

A csatlakozási folyamat már 2009-ben megkezdődött, akkor a 2008-as pénzügyi válság és az izlandi bankrendszer összeomlása volt a fő ösztönző.

A tárgyalások jól haladtak, amikor 2013-ban egy euroszkeptikus kormány került hatalomra, és felfüggesztette azokat.

Akkor és most is a halászati jogok jelentik a legnagyobb akadályt.

A halászati és tengeri iparágak Izland exportjának csaknem 40 százalékát teszik ki, és sok „nem” szavazó attól tart, hogy az EU közös halászati politikája keretében elveszítenék ellenőrzésüket jövedelmező halászterületeik felett.

De mindezt megírtuk részletesebben is. ( BBC ) ]]>