Múlt héten írtuk meg , hogy hiába nyújtott be a Transparency (TI) közérdekű adatigénylést a Magyar Nemzeti Bankhoz, amiben a jegybank által 2025. január 1-je után megkötött visszterhes és ingyenes szerződéseinek adatait kérték ki.

A jegybank ugyanis a meghosszabbított válaszadási határidő lejárta után annyit közölt, hogy a törvény szerinti közzétételi kötelezettség „nem vonatkozik a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB), tekintettel arra, hogy az MNB nem költségvetési szerv.

Ebből következően az MNB az Infotv. jelzett mellékletében foglaltaknak megfelelő tartalmú adatbázist nem képez”.

A jegybank ezzel az érveléssel kísértetiesen azt a kártyát vette elő, amit a 2010-es évek közepén a Pallas Athéné alapítványok gründolásakor is megpróbáltak kijátszani Matolcsyék – hogy aztán az Alkotmánybíróság mondja ki, hogy az MNB által kezelt vagyon igenis közvagyon.

Nem csoda, hogy cikkünk nyomán az adatigénylés és adatközzététel kérdése előkerült a keddi jegybankelnöki sajtótájékoztatón is. „Ez az adatigénylés a jegybanki alapműködéshez kapcsolódó szerződésekre vonatkozóan jóval részletesebb adathalmazra irányult annál, mint amit a jegybank az információs törvény alapján eddig közzétett.

Ebből következően ilyen típusú adatbázist eddig nem készített a jegybank, sem az előző vezetés, sem a mostani” – mondta Varga Mihály.

Az MNB elnöke szerint „mivel nincs titkolnivalónk, ezeket az adatokat összegyűjtjük, a kollégáim már dolgoznak azon, hogy több száz adat, ami eddig nem volt összerendezve, rendelkezésre álljon”.

Bár Varga többször elmondta, hogy az Infotörvény az ő jogértelmezésük szerint ezt a közzétételt nem írja elő, „én helyénvalónak tartom, hogy továbbvigyük a transzparenciát, és rendszeresen közzétegyük a jegybank alaptevékenységéhez kapcsolódó szerződéses információkat”.

Úgy is fogalmazott: „tulajdonképpen hálás lehetek az adatigénylőnek, hogy rávilágított egy pontra, ahol eddig mi eltérő módon jártunk el”.

Igaz, az nem világos, hogy ha szerinte jogilag nekik volt igazuk, akkor miért is kellene hálásnak lenniük, és miért kezdenek most másképp eljárni.

Azt hozzátette: természetesen az adatok közzététele nem érinti azokat a kérdéseket, amik például a devizatartalék kezeléséhez, vagy az aranytartalék kérdéséhez kapcsolódnak.

Az MNB-elnök hozzátette, hogy emellett megvizsgálják az Európai Központi Bank gyakorlatát, és ha az még szélesebb körű adatközzétételt indokol, akkor tovább bővítik majd a közzétételi kört.

Varga szerint tehát csak annyi történt, hogy amiről eddig nem volt adatbázisuk, arról most elkészítik az adatbázist, és azt nyilvánosságra hozzák.

Hogy mikorra fejeződik be ez a munka, és hogy a korábban a TI adatigénylésére küldött válaszukban ezt miért nem írták le – azt valóba leírták, hogy „az MNB az Infotv. jelzett mellékletében foglaltaknak megfelelő tartalmú adatbázist nem képez”, de arra semmilyen utalás nem volt, hogy ezen változtatni akarnának –, azt nem mondta el.

Az akkori MNB-levél és a mostani MNB-elnöki szavak mindenesetre azt jelzik, hogy a jegybank vezetésének az elmúlt néhány napban, cikkünk megjelenése óta változott az adatok közzétételével kapcsolatos álláspontja. ]]>