A magyar kormány irányváltása az energetikai kapcsolatokban is éreztetheti hatását.

Egy orosz elemző szerint a korábbi szerződések idő előtti felmondása olyan pénzügyi terheket róhat az országra, amelyeket el lehetett volna kerülni.

Magyarország az uniós határidőknél korábban is leállíthatja az orosz olaj és földgáz vásárlását, a döntés azonban komoly többletköltségekkel járhat.

Egy orosz energetikai szakértő szerint a beszerzési árak emelkedése mellett a hosszú távú szerződések felmondása is pénzbe kerülhet.

Magyarország energiaellátásának átalakítása már megkezdődött: Orbán Anita külgazdasági és külügyminiszter elmondása szerint a Mol olyan kőolaj beszerzését is vizsgálja, amely nem Oroszországból érkezik, hanem a horvát JANAF vezetékrendszerén keresztül jutna el a magyar finomítókhoz.

A váltás azonban nem egyszerű beszerzési kérdés.

Igor Juskov, az Oroszországi Föderáció kormánya mellett működő Pénzügyi Egyetem és a Nemzetbiztonsági Energetikai Alapítvány szakértője szerint Magyarország akkor is jelentős összegeket veszíthet, ha önként, az uniós határidők előtt mond le az orosz energiahordozókról.

A szakértő az elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz vezetékes kőolaj behozatalát nem tiltják az érvényben lévő szankciók.

A korlátozás a tengeri szállítással érkező orosz olajra vonatkozik, a vezetékes import továbbra is lehetséges.

A földgáz esetében pedig az uniós tilalom csak 2027 őszén lép életbe, addig Magyarország a meglévő szerződései alapján vásárolhatna orosz gázt.

Akkor is fizetünk az orosz gázért, ha nem kérjük Juskov szerint az idő előtti leállás egyik legnagyobb kockázata a szerződéses kötbér.

Ha a szállítást szankciók miatt kellene megszakítani, a magyar vállalatok vis maiorra hivatkozhatnának.

Ha viszont saját döntésükből mondják fel a megállapodásokat, a Gazprom követelheti a szerződésben rögzített kártérítést.

Magyarországnak így egyszerre kellene megfizetnie a drágább alternatív beszerzést és a szerződés felmondásának árát.

Az olajellátásnál különösen sürgető kérdés az amerikai szankciók hatása.

A Lukoil és a Rosznyefty olajának vásárlását lehetővé tevő ideiglenes mentesség november 21-én lejár.

Eközben a szerb NIS orosz tulajdonrészének kivásárlásáról is tárgyalnak.

Orbán Anita szerint a Mol, valamint az orosz és a szerb fél is érdekelt abban, hogy az ügylet időben lezáruljon.

Juskov szerint a magyar vezetés bejelentése túlmutat a gazdasági megfontolásokon.

Magyarország és Szlovákia korábban az Európai Unió orosz földgázra vonatkozó tilalmát is megtámadta az Európai Unió Bíróságán.

Budapest érvelése szerint a szankciókról egyhangú döntéssel kellene határozni, Brüsszel viszont a belső gázpiac működését érintő intézkedésként kezelte a tilalmat, amelyhez elegendő volt a minősített többség.

A keresetet egyelőre nem vonták vissza, Juskov azonban úgy látja, hogy az új magyar vezetés közelebb áll Brüsszelhez, ezért a jogi eljárás lezárása is elképzelhető.

Szerinte ez Szlovákiára is nyomást gyakorolhat, és Pozsony végül szintén feladhatja a jogi küzdelmet.

Az orosz olaj kiváltása technikailag megoldható, de drágább beszerzést és szállítást igényelne.

Magyarország más piacokról vásárolhatna kőolajat, különböző minőségeket keverhetne, majd a horvátországi vezetéken juttathatná el az alapanyagot a finomítókhoz.

Juskov szerint a többletköltség az üzemanyagárakban is megjelenne.

A földgáz drágulása pedig a villamos energia, a fűtés és a meleg víz árát is feljebb hajthatná. (Vg.hu)