Sóhivatalnak tartják, mégis nagyhatalmak versengenek a vezetéséért.
Az ENSZ körüli ellentmondást Orbán Viktor lehetséges főtitkárkénti emlegetése hozta ismét felszínre: miközben a világszervezet tekintélye megkopott, Kína egyre tudatosabban építi benne a befolyását.
Peking hosszú távra tervez, Európának pedig azt is mérlegelnie kellene, milyen lehetőséget kínálna egy magyar politikus megválasztása - írta a Demokrata.
Ki hitte volna, hogy Orbán Viktor fél évvel a kormányváltás után is képes lesz a világsajtó címlapjaira kerülni?
Pedig a napokban pontosan ez történt, miután a The Wall Street Journal október 25-én arról számolt be, hogy a Trump-kormányzat tisztviselői a volt magyar miniszterelnök indulását szorgalmazzák az ENSZ főtitkári posztjára.
Ne menjünk még bele az esélylatolgatásokba, azt azonban már most érdemes körbejárni, mekkora jelentősége van a jól csengő tisztség betöltésének: egy politikai pálya ünnepélyes lezárását kínálná, vagy valódi belépőt jelentene a világpolitika legfelső szintjére?
Az elmúlt évtizedekben ugyanis igencsak megcsappant a globális szervezet jelentősége, a hidegháború lezárása óta sokan sokszor felvetették már, hogy valójában nincs is rá szükség.
Mégis, ahogyan éppen a mostani hírek hívják fel rá a figyelmet, a főtitkári szék a szervezet minden hibája ellenére ma is elég értékes ahhoz, hogy nagyhatalmi küzdelem folyjon érte.
Aki k pedig napi szinten foglalkoznak a geopolitikai átrendeződésekkel, jól látják, hogy egy feltörekvő nagyhatalom éppen betölteni készül az amerikaiak által hátrahagyott űrt, kezdve újra felértékelni a világszervezetet - fogalmaztak a lapban.
Egyre nagyobb teret kér Kína Az összeállításban rámutattak, hogy az sem tett jót az ENSZ renoméjának, hogy Donald Trump évek óta kígyót-békát kiabál rá.
Az amerikai elnök hivatalba lépése után Washington számos ENSZ-szervezetnek fordított hátat, többek között az Egészségügyi Világszervezetet, az Emberi Jogi Tanácsot, illetve az UNESCO-t hagyta ott, miközben visszatartja a ENSZ költségvetésébe fizetendő ráeső részt, sőt, egymilliárd dollárnyi egyéb, a kongresszus által jóváhagyott támogatást is, mondván, nem az amerikai adófizetőknek kellene fizetniük az ENSZ eredménytelen békefenntartási és fejlesztési programjait, az Egyesült Államok pedig hatékonyabb diplomáciát tud folytatni a szervezeten kívül.
A cikkben hangsúlyozták, hiba volna leírni a szebb napokat látott szervezetet, újabban ugyanis egyre látványosabban jelenik meg Kína az amerikaiak által üresen hagyott területeken.
A törekvés egyik legkézzelfoghatóbb eszköze természetesen a pénz.
A 2026-os rendes ENSZ-költségvetéshez Kína előírt hozzájárulási aránya húsz, az Egyesült Államoké 22 százalék.
Peking tehát ebben a költségvetésben már megközelíti Washingtont.
Európa már bizonyított Az összeállításban végül arra is kitértek, hogy Orbán Viktor nem az első európai lenne a világszervezet élén.
A norvég Trygve Lie, a svéd Dag Hammarskjöld és az osztrák Kurt Waldheim is töltötte már be a tisztséget, a jelenlegi főtitkár, António Guterres pedig portugál.
A kilenc eddigi főtitkárból tehát négy európai: kontinensünk jelentős súlya a névsorból is kiolvasható.
Arra azonban nincs garancia, hogy ez az arány fennmarad.
A regionális rotáció íratlan szokása alapján most Latin-Amerika és a Karib-térség képviselőjét várják, és erős az igény az első női főtitkár megválasztására is.
Különös lenne, ha az újabb európai elnökjelölést éppen a két nyugat-európai vétóhatalom, Franciaország és Nagy-Britannia akadályozná meg.
Párizs ellenállása már nyilvános: Jean-Noël Barrot külügyminiszter október 28-án elutasította, hogy „a főtitkári poszt választási vereséget szenvedett vezetők vigaszdíja legyen”.
A stratégiai kérdést ettől még érdemes feltenni.
Ha valóban létrejönne az amerikai–orosz–kínai támogatás egy európai jelölt mögött, vajon London és Párizs a kontinens hosszabb távú mozgásterét vagy saját politikai konfliktusait helyezné-e előtérbe?
Rövidlátás lenne, ha az európai származás lehetséges diplomáciai értékét kizárólag azért söpörnék félre, mert a jelölt Orbán Viktor - húzta alá a Demokrata. (Demokrata)
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.