„Westminster ideje a végéhez közeledik” – mondta ki a múlt hétfőn három kelta nacionalista párt, illetve három „nem angol” brit tartomány csúcsvezetője, „első minisztere” hétfőn Cardiffban, Wales fővárosában.

Most fordult elő először ugyanis az Egyesült Királyság történetében, hogy a négyből három tartományban, azaz az Anglián kívüli három másik országrészben (Wales, Skócia és Észak-Írország) olyan politikai erők vannak kormányon, amelyek az adott régió Londontól való elszakadását, önállósodását, illetve függetlenedését kívánják elérni.

Igaz, ezt egymástól is erősen eltérő módon szeretnék megvalósítani.

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem kutatója szerint azonban korai lenne Nagy-Britannia és Észak-Írország mint állam felbomlásáról beszélni, bár az igaz, hogy egy történelmileg fontos pillanat érkezett el.

Kifejtette, a három országrész nacionalista politikusai most kijelölték azt az utat, amelyen járva „valamikor” kiléphetnek az Egyesült Királyságból.

A Corvinus Egyetem docense is hangsúlyozta, mindhárom országrésznek különböző a helyzete a királyságon belül, és így a függetlenségi mozgalmak is eltérő módon fejtik ki a tevékenységüket.

Matthew Horwood / Getty Images Michelle O’Neill, Észak-Írország első minisztere, Mary Lou McDonald, a Sinn Féin elnöke, Rhun ap Iorwerth, Wales első minisztere, John Swinney, Skócia első minisztere a cardiffi csúcstalálkozón 2026. szeptember 14-én.

Átrendeződött politikai tér Észak-Írországban Leginkább Észak-Írország helyzete a leginkább előkészített Gálik szerint, mivel 1998-ban nemcsak a devolúció indult meg, amely decentralizációt jelentett az Egyesült Királyságban, hanem megszületett az úgynevezett Nagypénteki Egyezmény.

Ez a megállapodás Észak-Írország, azaz Ulster önrendelkezési jogát alkotmányos keretek közé emelte, s lezárta a republikánusok (az Ír Köztársasággal való egyesülést szorgalmazók) és a Londonhoz hű unionisták közötti több évtizedes polgárháborús helyzetet.

Így elvben Észak-Írország lakói népszavazáson dönthetnének arról, hogy egyesüljenek-e Írországgal.

Más kérdés, hogy a nemrég hatalomra került munkáspárti brit miniszterelnök, Andy Burnham nem látja időszerűnek egy ilyen népszavazás kiírását, hiába célozgatott a napokban Donald Trump amerikai elnök is Ulster és Írország „természetes” egyesülésére.

Gálik kifejtette, az írpárti katolikusok száma az utóbbi időben meghaladta a Londonhoz hű unionista protestánsok számát, így nagyobb esélye lenne egy függetlenségi-elszakadási népszavazás kiírásának, de a politikai tér közben átrendeződött Észak-Írországban.

The post „Kelta nacionalisták” és Trump is az Egyesült Királyság szétesésén kombinál, de szakértőnk szerint a felbomlásáról még korai lenne beszélni first appeared on 24.hu .