Nőnek az európai K+F-források, Magyarország viszont az uniós mezőny végén áll
Egy évtized alatt több mint 60 százalékkal nőtt az Európai Unióban a kutatás-fejlesztésre, vagyis K+F-re elkülönített kormányzati költségvetési előirányzatok összege. Magyarországon is látszik nominális javulás, de az ország 2025-ben egy főre vetítve és GDP-arányosan is az uniós mezőny alsó részében maradt. A legnagyobb magyar sajátosság azonban nemcsak a források alacsony szintje, hanem azok szerkezete: az általános egyetemi alapokból finanszírozott K+F statisztikai aránya a 2010-es évek eleji 30 százalék körüli szintről 2025-re gyakorlatilag eltűnő, 0,2 százalékos szintre zsugorodott.
