
Évente egymilliárd Zalakarosnak és térségének! Indul a Szent István-program
Zalakaros térsége is bekerült a Szent István Vidékfejlesztési Program első körébe.
Legfrissebb hírek és cikkek az összes magyar sajtóforrásból ebben a témában. (31 cikk)

Zalakaros térsége is bekerült a Szent István Vidékfejlesztési Program első körébe.

Tíz vidéki mikrotérségben indul a Szent István Vidékfejlesztési Program kísérleti szakasza.
Új korszakot nyit a kormány a hazai vidék fejlődésében: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program. Olyan hosszú távú, részvételi alapú fejlesztési modell jön ezzel létre, amiben a helyi közösségek nemcsak kedvezményezettjei a fejlesztéseknek, de aktív alakítói is saját térségük jövőjének.

Mozgalmasan telik a kedd a hazai politikai életben: Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben bejelentette a Szent István vidékfejlesztési program elindítását, és közölte, hogy a kormány a megyei közgyűlések megszüntetésére, valamint a rendszer teljes átalakítására készül. A kormányfő elmondása szerint az így felszabaduló több tízmilliárd forintot pedig vidékfejlesztésre fordítanák. A délelőtt folyamán nyilvánosságra hozták a friss PISA-eredményeket is, amelyet Lannert Judit oktatási miniszter globális oktatási válságként értékelt. A tárcavezető gyökeres változásokat ígért. Mindezek mellett a…

Újabb vidékfejlesztési program indul, amelyben a településeknek egyeztetniük kell egymással.

Új lapot nyit a kormány a vidékfejlesztésben: ezek a települések kerültek be a Szent István Vidékfejlesztési Program első körébe.

Tíz vidéki mikrotérségben indul el a Szent István Vidékfejlesztési Program kísérleti szakasza.

Tíz településenként évente egymilliárd forint jár majd a korábbi vidékfejlesztési programok mellett, ennek a felhasználásáról az ígéret szerint helyben döntenek majd a települések. Magyar Péter a parlamentben azt is elárulta, hogy elsőként mely térségekben tesztelik a programot.

A kormányfő bejelentette a vidékfejlesztési program pilot projektjét, majd a parlamenti frakciók reagáltak a szavaira, amire Magyar Pétert a viszonválasz joga illette meg, éles szavakat használt.

Dúró Dóra (Mi Hazánk) kontextusba igyekezett helyezni a Szent István Vidékfejlesztési Programra fordított összeget, Rétvári Bence (KDNP) önellentmondásokat lát. Bóka János (Fidesz) szerint a Szent István- helyett Rákosi Mátyás-tervet jelentette be a miniszterelnök. A tiszás szónok Kiss Máté Zsolt szerint a közpénz nem lehet politikai jutalom, másként folyósítják a fejlesztési forrásokat, mint eddig, amikor a kapcsolatokon, barátságokon múlt minden.
A miniszterelnök napirend előtt hangsúlyozta: azt mondják tíz településnek, hogy üljenek le egymással, és mondják meg ők, mire van szükségük, „mi pedig forrást adunk hozzá”.
Egyelőre tíz területen vezetik be, kísérleti jelleggel.

10 mikrotérségben, 100 településen indul majd a program. A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy meg fogják szüntetni a megyei közgyűléseket.

Magyar Péter bejelentette a Szent István vidékfejlesztési program elindítását, és a megyegyűlések feloszlatásának tervét

Kapitány István gazdasági és energetikai tárcavezető bejelentette, hogy a Ganz Ábrahám gazdaságfejlesztési program keretében a kormány 4+4 milliárd forint összegű kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támogatást folyósít mintegy 800, döntően mikro- és kisvállalkozás számára. Az úgynevezett 5+5 konstrukcióban minden érintett vállalkozás 10 millió forint extra forráshoz jut, amelyet gépbeszerzésre, technológiai és infrastrukturális fejlesztésekre fordíthatnak. A pályázatok 80 százaléka vidéki turisztikai vállalkozástól érkezett, így az intézkedés egyben vidékfejlesztési célokat is szolgál.…

Nekiment a tiszás képviselő a tiszás vidékfejlesztési államtitkárnak.

A tárcavezető, Lőrincz Viktória szerint a távozásban semmi rendkívüli nincs.

Viszont csökkenti az állami viszontgaranciákat, és döntött arról is, hogy a Széchenyi kártyánál Likvid típusú hiteltermékek esetén kötelező készfizető kezességvállalás nem írható elő.

A Magyar Államkincstárat és a korábbi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal rendszereit érintő kibertámadás első hírei alapján úgy tűnhetett, hogy a támadó 229 terabájtnyi adatot szerzett meg. A Yellow Cube friss incidens-rekonstrukciója azonban árnyalja a képet: az elemzés szerint ez a szám nem a kiszivárogtatott adatmennyiséget, hanem a támadó által elért virtualizációs környezet teljes kapacitását jelölte. A nyilvánosan megjelent bizonyítékcsomag ezzel szemben nagyjából 70 megabájt lehetett. A hivatalnál és a kincstárnál használt jelszavak is kiszivárogtak, közöttük bőven találni furcsa…

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtöki ülésén támogatta azt a javaslatot, hogy az egyéni országgyűlési képviselőjelöltek, a vármegyei közgyűlések elnökei és tagjai, a polgármesterek, illetve az agrártámogatási rendszerben az államháztartásról szóló törvény szerinti támogatóként eljáró kormánytisztviselők se viselhessenek tisztséget a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarában.

Néhány hét öntözési tilalom elég lenne ahhoz, hogy Budapest fiatal fáinak jelentős része kiszáradjon. Egy minisztériumi közlemény miatt ez a forgatókönyv rövid időre valós veszélynek tűnt, ami a főváros számításai szerint akár több milliárd forintos kárt okozhatott volna. Végül a tárca visszavonta a Bardóczi Sándor főtájépítész megfogalmazásában "rendeletszerű tájékoztatásnak" titulált szöveget, az eset azonban arra is rámutatott, hogy az egyre gyakoribb extrém szárazságok korában itt az ideje újragondolni a harmincéves vízkorlátozási szabályokat.
A vidékfejlesztési minisztérium és a budapesti kormányhivatal tiltásról szóló posztjai okozták a félreértést. Kedden délután a tárca elismerte a hibát és elnézést is kért.
Egy friss jelentés szerint Magyarország a harmadik helyen áll a vidékfejlesztési programban elkövetett visszaélések számát tekintve 2021-2025 között.

Súlyos, a kiberbiztonsági skálán a legmagasabb fokozatúnak értékelt kibertámadás érte a Magyar Államkincstár hálózatát, beleértve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal rendszereit is. Egy hacker egy közel évtizedes, javítatlan biztonsági sérülékenységet kihasználva szerzett teljes rendszergazdai jogosultságot, majd zsarolóvírussal titkosította a belső adatokat. Míg a Kincstár orosz elkövetőket sejt a háttérben , és tagadja az ügyféladatok kiszivárgását, a behatolást magára vállaló elkövető cáfolta az orosz szálat, állítása szerint ugyanis kizárólag a pénzszerzés motiválta - írja a Telex …

Kibertámadás érte a Magyar Államkincstár mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakterületének informatikai hálózatát. A kincstár szerint az ügyféladatokat nem érintette az incidens, ugyanakkor egyes belső számítógépeken titkosítottá váltak az állományok, és több elektronikus szolgáltatás is korlátozottan működik. A kibertámadás oroszországi szerverekről indulhatott.

Kibertámadás érte a Magyar Államkincstár mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakterületének, a Nemzeti Kifizető Ügynökségnek az informatikai hálózatát.
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakterületnek, a nemzeti kifizető ügynökségnek az informatikai hálózatát. Orosz szerverekről indulhatott.

Kibertámadás érte a Magyar Államkincstár mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakterületének, a nemzeti kifizető ügynökségnek az informatikai hálózatát - közölte az államkincstár.

Több megyei kormányhivatal közösségi oldalán már is megjelent, hogy életbe lép az elsőfokú vízkorlátozás.

Magyarországon a vidékfejlesztési potenciál rendkívül kiaknázatlan, és van benne rengeteg lehetőség, de a közösségekben rejlik az igazi erő. Mint a két cserháti faluban – a területileg elkülönülő, közigazgatásilag összetartozó Szanda és Szandaváralja közösségében, s a csupán három kilométerre fekvő Terényben –, amely együtt akarja megalapítani a balassagyarmati járás első energiaközösségét. A szakértők hozzák a tudást pályázati és jogi keretekről, energiahatékonyságról és közösségi energiafelhasználásról, az önkormányzat és a civilek adják az intézményes hátteret, s minden helybéli részt vehet…